Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
60 A nyelv védelme és tudatos ápolása elsőrendű nemzeti feladat. A történelem lassú sodrásában a magyar nyelvnek mindig volt elegendő ideje és ereje, hogy a jövevényszavakat a maga képére formálja, olyannyira, hogy ma már sz ámos szavunkról nem is érezzük, hogy nem magyar eredetű. Az utóbbi fél évszázad, különösen pedig az elmúlt évtized, előnytelen változásokat hozott ezen a téren. A korábbi bezártság megszűnése, a tömegkultúrák akadálytalan behatolása erőteljes nyomokat hagy ott nyelvünkön, és ennek a folyamatnak csak az elején vagyunk. Miközben a nemzet felemelkedéséhez elengedhetetlen, hogy minél szorosabban kapcsolódjunk a világ fejlettebb részeihez, az ezzel járó nem kívánt mellékhatások próbára teszik a magyar nyelvet is. Bár a nyelvészek és a lelkes nyelvművelők tudatosan igyekeznek a nyelvet fejleszteni, ma sincs megfelelő szavunk például a szoftverre és a fájlra, hogy csak a leggyorsabban fejlődő technikai szaknyelvre utaljak, de számtalan más példát is lehetne említeni . Szerencsés, és egyben szellemes ugyanakkor, új honlap szavunk, mely már gyökeret is eresztett, ez azonban csak egy ritka, egyben üdítő kivétel. A tömegkultúra megjelenése hazánkban a szellemi és tárgyi kultúra minden területén érzékelhető, az öltözködésb en és a zenei ízlésben éppúgy, mint a nyelvben. Budapest belvárosától a legeldugottabb kisközségig tapasztalható, hogy a reklámok, az üzletek feliratai egyre több helyen idegen kifejezéseket tartalmaznak, és gyakoriak immár az olyan feliratok, amelyekben m agyar szó elő sem fordul. (18.10) A rádió és a televízió is rendszeresen sugároz immár ilyen reklámokat. Közismert tény, hogy a gyerekek és a fiatalok úgy nézik a tévéreklámokat, mint szüleik a korábbi évtizedekben az esti mesét. Általános tapasztalat, hog y romlik a felnövekvő ifjúság szókincse és stílusa, s ennek egyik oka éppen a reklámok káros hatása. Nagy mennyiségben záporoznak tehát ránk az idegen nyelvi hatások, és a magyar nyelv önfejlődése immár nem képes felvenni ezt az egyenlőtlen versenyt, ezért széles körben fogalmazódott meg: valamit tenni kellene e jelenségek térnyerése ellen. A nyelvművelőtársadalom, a nyelvészek már régóta szorgalmazzák a hathatós fellépést, nemrégiben pedig a hazai és a külföldön élő nagy magyar tudósokat tömörítő Magyar P rofesszorok Világtanácsa tett közzé felhívást a magyar nyelv védelme érdekében. De nemcsak ők, a tudomány emberei érzik a veszélyeket, hanem minden magyar ember, aki anyanyelvének helyes használatára érzékeny. Komoly igény nyilvánul meg a nyelvvédelem irán t. Ennek sokféle öntevékeny társadalmi egyesületi formája mellett a törvényalkotással szemben is jogos igények fogalmazódtak meg. Grétsy László professzor úr, a nyelvészeket és a nyelvvédőket képviselve tolmácsolta a kormányzatnál ezt az igényt, és egyben javaslatot tett a reklámok, üzletfeliratok és más közterületi tájékoztató feliratok nyelvhasználatának szabályozására. Nincs mit titkolni azon, sőt nagyon is büszkék vagyunk arra, hogy a törvényjavaslat fő szabályozási elveit szinte készen kaptuk a nyelvés zektől. Örömünkre szolgál, hogy egy valós szakmai és társadalmi igénynek megfelelő, egyben tudományosan is megalapozott és a kormány törekvéseivel is messzemenően összhangban álló törvény megalkotására van lehetőségünk; hadd utaljak csak ebben a körben a k ormányprogram magyar nyelvre vonatkozó bekezdésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a most benyújtott törvényjavaslat nem nyelvtörvény. Semmi köze a térségünk egyes országaiban az elmúlt években megalkotott rossz emlékű nyelvtörvényekhez, azok ugyanis a nemzetál lam hivatalos nyelvét kívánták védeni, és gyakran a kisebbségi nyelvek, sokszor éppen a magyar nyelv ellen irányultak. Ezek a nyelvtörvények tehát mások ellen szólnak, a mi tervezetünk pedig senki ellen sem, hanem csakis édes anyanyelvünkért kíván tenni. N em a másokét akarjuk bántani vagy tiltani vele, hanem a magunkét védelmezni. A kormány törvényjavaslata nem érinti a magyarországi kisebbségek nyelvi jogait, hanem a magyart védi az idegen nyelvi hatások ellen. A javaslat világosan és egyértelműen rögzíti: a benne foglalt követelmények nem érintik a kisebbségek jogairól szóló törvényben foglalt azon jogokat, amelyek a települések, közterületek, közintézmények feliratainak kisebbségi nyelven való
