Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
61 megjelenítésére vonatkoznak. Ez a hatályos szabályozásunk egyé bként Európaszerte pozitív példaként szolgál. Kiemelem, hogy a törvényjavaslatnak sajátos alkotmányos vonatkozása is van. Felmérések bizonyítják, hogy a magyar lakosságnak sajnos ma még mindig csak 12 százaléka beszél idegen nyelvet, ami értelemszerűen az t is jelenti, hogy a lakosság 88 százaléka kizárólag magyarul ért. Az alkotmány 61. §ában szabályozott információszabadság alapjoga pedig csak akkor érvényesülhet, ha a szöveges információkat a polgárok azon a nyelven fogadhatják be, amelyet értenek. A kö zérdeklődésre számot tartó közlemények megismeréséhez való jog sérül, ha nyelvismeret hiánya miatt az információ nem értelmezhető a polgárok széles tömegei, adott esetben többsége számára. Ha pedig nem értelmezhető, akkor a törvényhozásnak kell a lehetsége s alapjogsérelem okait kiküszöbölni. A törvényjavaslat, tisztelt Ház, azt követeli meg, hogy a reklámok és az üzletfeliratok szövegét magyarul kell megjeleníteni. Ez alól csak egyes értelemszerű kivételeket határoz meg, ilyenek például az idegen nyelvű saj tótermékekben, rádió- és tévéműsorokban közzétett reklámok. Nem tiltja meg azonban a szabályozás, hogy idegen nyelvű szöveg szerepeljen a reklámokon, feliratokon, de szigorúan megköveteli, hogy ilyen esetben ugyanott, azonos észlelhetőséggel, tehát azonos méretben és terjedelemben a magyar nyelvű szöveget, a magyar nyelvű megfelelőt is meg kell jeleníteni. Ugyanezt a követelményt fogalmazza meg a javaslat a közterületi, illetve a középületeken és a közforgalmú közlekedési eszközökön lévő nem reklámcélú feli ratokkal szemben. A törvényjavaslat nem hagyja figyelmen kívül, hogy a magyar nyelv számos kifejezése már rég meghonosodott idegen szó. Ezeket a törvényjavaslat magyar szavaknak, kifejezéseknek ismeri el. Azért, hogy erre hivatkozással ne lehessen megkerül ni a törvényt, a javaslat előírja, hogy ha vita merül fel, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől kell szakvéleményt kérni. Ez biztosítja, hogy a vitás kérdésekben a legmagasabb szintű, tudományosan megalapozott, egységes szemléletű állásf oglalások szülessenek. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat gondot fordít a követelmények betartásának ellenőrzésére, és ha kell, szigorú betartatására is. Ennek érdekében a reklámok esetében a fogyasztóvédelem szervezetét, a közlekedési eszközök felir ataival összefüggésben a közlekedési hatóságot, a többi felirat tekintetében pedig az önkormányzati jegyzőket ruházza fel hatósági jogkörrel. A törvény lényeges rendelkezése, hogy a követelmények bevezetésére megfelelő alkalmazkodási időt hagy. A reklámok esetében, amelyek viszonylag rövid időre szólnak, a törvény hatálybalépésétől számított négy hónap elteltével, míg az általában hosszabb időre szánt egyéb feliratok esetében egy év eltelte után kell teljesíteni a törvényben foglalt követelményeket. S ha mi ndehhez hozzászámítjuk a törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezései között szereplő azon rendelkezést, amely szerint a törvény kihirdetése és hatálybalépése között további hatvan nap telik el, akkor mindnyájan láthatjuk, hogy egy igen tág, igen hosszú alkalmazkodási, felkészülési időt hagy a törvényjavaslat - és reméljük, majd a törvényhozó is - a kereskedőknek, a reklámoztatóknak, hogy teljesítsék a követelményeket. Ez tehát, ha úgy tetszik, a törvényhozó előzékenysége a jogalanyokkal szemben. Szeretné k nagyon röviden - miután az általános vitára való alkalmasság körében számos parlamenti szakbizottság már állást foglalt - az eddigi bizottsági vitákban elhangzottakra is reagálni. Megelégedésre ad okot az, hogy az általános vitára való alkalmasság vizsgá lata során két bizottság is, így az önkormányzati és az oktatási bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot. A gazdasági bizottság ülésén felmerült, hogy a kormány a javaslatával indokolatlanul növelné az önkormányzati jegyzők feladatait. Ezzel kapcsolat ban szeretném kiemelni és tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslat előkészítése során négy önkormányzati érdekszövetséget kerestünk meg - egyébként is szokatlanul széles körben egyeztettük a törvényjavaslatot , s ezek az érdekszövetségek kivé tel nélkül, tehát a legkülönfélébb pártállású önkormányzati szövetségek is
