Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
551 (Az elnöki széket d r. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Eldőlni látszik egy nagy vitát kiváltó törvény jogosultsága, mely szerint 1999től az alapok járulék- és hozzájárulásbevételeinek legnagyobb részét, 2000ben mintegy 1540 milliárd forintot az APEH s zedi be. A járulékok befizetési és nyilvántartási szabályai jelentősen egyszerűsödtek, ezáltal a bevételek alakulása áttekinthetőbbé, az adóhatóság és a járulékfizetők feladatellátása könnyebbé vált. Az egyszerűsítés következtében ugyanakkor a törvényben r ögzített járulékjogcímeknek megfelelő összegeket a bevallási adatok szerinti arányszámok alapján határozzák meg, azok nem kötődnek konkrét befizetéshez. Az APEH a 2000ben megváltozott szabályokról az adózókat körültekintően tájékoztatta. E szabályok alkal mazása az adóhatóság feladatellátását és a járulékfizetők kötelezettségének teljesítését jelentősen könnyítette, egyszerűsítette. Az APEH tájékoztatása szerint a járulékfizetők az év végére már alkalmazkodtak az új rendszerhez. A hátralékkal, illetve túlfi zetéssel rendelkező folyószámlatulajdonosokkal folytatott egyeztetések nem tártak fel súlyosabb gondokat. A társadalombiztosítási alapok pénzügyi biztonságának és működőképességének fenntartásában, a növekvő hiány finanszírozásában évek óta erősödik a köz ponti költségvetés részvétele, ami egyúttal az ellátórendszerek stabilitása és az alapok önállósága szempontjából is meghatározó fontosságú. Mivel a társadalombiztosítás vagyonát a kommunista diktatúra idején elvették, és az ennek visszapótlására tett kísé rletek anyagiak hiányában sikertelenek voltak, jelenleg az állam előtt csak egy megoldás van, az úgynevezett felosztókirovó rendszer kifogástalan működtetése. Ennek egyik eszköze, hogy az APEH által beszedett pénz az államkincstáron keresztül jut el az al apokhoz és az alapkezelőkhöz. Ezen tapasztalatok kedvezőek. Az előirányzatgazdálkodás, a rendszeres egyeztetések segítik a pénzügyi folyamatok megfigyelését, a finanszírozási gondok időben történő jelzését. Az Egészségbiztosítási Alapban az időarányos fin anszírozástól való rendszeres eltérések függetlenek a Kincstár működésétől, azok a költségvetési előirányzatok elégtelenségéből adódtak. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak főösszegét 992,4 milliárd forintban határozza meg. A teljesítés 1021,2 milliárd forint, amiből 19 milliárd forint a működési kiadásokat terheli. A nyugdíjkiadások tervezett 900 milliárd forintos összege ténylegesen 995,9 milliárd forintra teljesült. Az előző, 1999. évihez viszonyítva a növekedés mértéke 11,4 százalékos, az előirányzattal összevetve pedig 2,6 százalékos. A nyugdíjkiadások eredeti előirányzatát a nyugellátások egységes 8 százalékos emelési mértékével állapították meg, a tervezett nettó keresetnövekedés 8,7 százalékos, illetőleg a tervezett 6,3 százalékos fogyasztóiáremelkedés 7030 százalékos arányú vegyes indexálásával. A nyugdíjkiadások 25,6 milliárd forintos túllépése alapvetően az év végi pótlólagos nyugdíjemelés miatt következett be. Egész évre vonatkozóan 2000ben ily módon 11,2 százaléko s nyugdíjemelés valósult meg. A KSH 2000. évi adatai alapján a nyugdíjak reálértéke 1,3 százalékkal növekedett. A saját jogú nyugellátások havi átlagos összege 2000ben 34 200 forint volt. A nyugdíjrendszer stabilitásához az állam 63,2 milliárd forinttal j árult hozzá, melyben pótolta a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesést. Ez pozitívan alakult. Eredetileg 69 milliárd forint lett tervezve erre célra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tájékoztatása szerint a pénztártagok létszáma 2000b en 93 ezer fővel nőtt úgy, hogy 12 ezren önkéntesen visszaléptek, és 101 ezer fő volt a pályakezdő belépők száma. Ezen adatok egy pozitív és egy negatív részre oszlanak. 12 ezer polgárnak lehetősége volt felülbírálni szerinte helytelen előző döntését, és e z jó. A hír rossz oldala az, hogy 101 ezer fiatalnak nem állt módjában választani. Kötelezően kell választani ezt a biztosítási formát még abban az esetben is, ha számukra nyilvánvaló, hogy nem előnyös utat választottak. Biztató, hogy a jövő évtől, ha a pa rlament elfogadja a módosítást, a fiataloknak is választási lehetőségük lesz biztosítási módot választani. Érdemes beszélni a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban egy olyan jelenségről, amely igazolta a Független Kisgazdapárt hároméves tartózkodását és el lenérzését a
