Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
552 magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. Az elkészült pénztárfelügyeleti jelentés és különböző dolgozatok alapján kiderült, hogy a befizetésre kerülő összegeket a különböző pénzintézetek átlagosan 78 százalékos kezelési költséggel terhelték, é s most jelent meg számomra az a megdöbbentő adat, hogy ugyanekkor azok az emberek, azok a polgárok, akik pénzüket rábízták szaporodás, kamatozás, fejlődés, növekedés reményében ezekre az intézetekre, meg kellett élniük egy közel 4 százalékos reálértékveszt ést. Tehát nem kamatot hozott a három év alatt, hanem 4 százalékot reálértékben vesztett a befizetett pénz. Ugyanakkor a pénzintézetek pedig 8 százalékos hasznot tudtak elkönyvelni. Úgy gondolom, ez igazolni látszik a Kisgazdapárt negatív előjelzését a mag ánnyugdíjpénztárakkal szemben. (21.50) Bízom benne, hogy ha jövőre lehetőségük lesz a pályakezdőknek, minél kevesebben fogják ezt a formát választani. A gyógyítómegelőző egészségügyi ellátásokra a 358,8 milliárd forintos eredeti előirányzat az előző évi t ényleges kiadást 5,9 százalékkal haladta csak meg. Az előirányzat dologi kiadások növekményt egyáltalán nem tartalmazott, meghatározása nem társult az intézményi racionalizálást kikényszerítő központi intézkedésekkel, ezért már a tervkészítéskor gondolni l ehetett annak tarthatatlanságára. Az ágazatban jelen lévő bérfeszültségek és a teljesítményfinanszírozás ellentmondásai csak fokozták az előirányzattal kapcsolatos gondokat. Az előirányzatot az Országgyűlés és a kormány döntései módosították, a módosított előirányzat így 376,1 milliárd forintra teljesült. Az emelkedés két fő összetevőjét az egészségügyi dolgozók egyszeri bérjuttatása, valamint a gyógyszerkassza 13 milliárd forintos emelése adta. Ezen két tétel körül mind a szakmai, mind a napi sajtó nagy ny ilvánosságot biztosított, így jelen beszédemben túl sokat nem kívánok ezzel foglalkozni, de azért annyit szeretnék megjegyezni, hogy a 2000. évben mindössze 8 százalékkal emelkedtek a gyógyszerárak, tehát azért sikerült lecsökkenteni közel felére az előző évek szinte exponenciális árrobbanását - és ezek adatok. Úgy gondolom, ez egy pozitív adat. (Tállai András dr. Vojnik Mária és dr. Kökény Mihály felé: Nem igaz? - Dr. Vojnik Mária: De!) Az egészségügy jelen helyzete végül is hasonló az előző évihez, a fejl ődés remélhetőleg a következő évben kezdődik. Mivel az Állami Számvevőszék az alapokat kezelő Nyugdíjbiztosítási és Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetési gazdálkodásában, a költségvetés végrehajtásában törvénysértést nem tárt fel, a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportja elfogadásra ajánlja és szavazataival támogatja ezt a törvényt. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Felszólalásra következik B auer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében. Öné a szó, képviselő úr. BAUER TAMÁS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Már más alkalomm al is elmondtam, hogy egy zárszámadási törvény alkalmával az ellenzéki képviselő dilemma elé kerül, hiszen hagyományosan az volt nálunk a szokás, hogy a zárszámadási törvényeket - szemben a költségvetési törvényekkel - az ellenzék is elfogadta, és ezzel ju ttatta kifejezésre azt a jó szándékú feltevését, hogy ha másképp költötték is el a kormánypártok, a kormány az adófizetők vagy adott esetben a járulékfizetők pénzét, mint ahogy azt az ellenzék elköltötte volna, azért a törvényeket betartva gazdálkodott ezz el a pénzzel, nem vitte haza, nem dugta zsebre. A holnap kezdődő zárszámadási vitában ilyen jó szándékú feltevéseink majd nem lehetnek, de a maiban még lehetnének. Arról lehet vitatkozni, hogy mennyire volt reális a tbköltségvetés, a tényleges folyamatok eltérése a tervezettől miképpen magyarázandó, és milyen helytelen irányokat lehet itt tetten érni, de mint az a számvevőszéki jelentésből kiderül, olyan súlyos törvénysértéseket, mint a központi költségvetésről szóló zárszámadásban itt a Számvevőszék sem é szlelt, és mi magunk
