Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
550 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Hegedűs Mihály úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. HEGEDŰS MIHÁLY , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának nevében elmondandó vezérszónoklat keretében összevonjam a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi zárszámadását az Állami Számvevőszék jelentésével, és együtt ér tékeljem azokat. Ismételten elismerésemet fejezem ki az Állami Számvevőszék munkatársainak e kiváló minőségű, mindenre kiterjedő jelentés elkészítéséért. Különösen értékesek a zárszámadási törvényjavaslat dokumentumának törvényességi, számszaki ellenőrzése mellett a külön jelentésben összefoglalt megállapítások és javaslatok. Ez az összefoglaló és segítő javaslatokat tartalmazó jelentés nekünk, képviselőknek nagy segítséget jelent a törvényhozó munkánkban. Az Állami Számvevőszék munkájának értékét az a tény is fokozza, hogy a Pénzügyminisztériumnak elküldött jelentéstervezetet a minisztérium felhasználta, több számvevőszéki észrevételt elfogadott, és azokat az Országgyűlés elé terjesztett zárszámadási törvényjavaslatában átvezette. A törvényjavaslat 1 737 56 7,5 millió bevételi főösszeggel, 1 818 964,8 millió kiadási főösszeggel, valamint 81 397,3 millió forint hiánnyal javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra a 2000. évi társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtását. Tisztelt Országgyűl és! Az alapok 2000. évi pénzügyi helyzete a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, amire az évközi folyamatok alapján számítani lehetett. Az alapok saját bevételei, illetőleg a központi költségvetés hozzájárulásai mellett sem sikerült megőrizni az eredetileg te rvezett pénzügyi pozíciót. Az alrendszer összevont hiánya a tervezett 42,3 milliárd forintnak csaknem a kétszerese, 80,4 milliárd forint. (21.40) A nyugdíjalap éves hiánya a tervezett nullszaldó helyett a törvénytervezetben 17,8 milliárd forint. A hiány fő oka az év végi kiegészítő nyugdíjemelés. Az egészségügyi alap hiánya az eredetileg tervezett 42,3 milliárd forinttal szemben 63,6 milliárd forint lett, amit - 31,9 milliárd forinttal - a megemelt kiadásoktól elmaradt bevételek okoztak. A költségveté s előirányzatainak teljesítését nagyban befolyásolják a makrogazdasági folyamatok hatásai. A 2000. évben a makrogazdasági környezet kedvezően hatott a GDP növekedésére, amely az előző évhez képest 5,2 százalék volt. Ez forrásul szolgált a nemzetgazdasági b ruttó keresettömeg alakulására, amely a társadalombiztosítási járulékbevételek szempontjából meghatározó szerepet tölt be. Ennek az előző évhez viszonyított növekedése 14,6 százalék volt. A bruttó átlagkereset növekedése a tervezett 8,7 százalék mértéknél 4,8 százalékkal volt nagyobb. A fogyasztói árindex alakulása is befolyásolta a költségvetést, ez a 2000. évben 9,8 százalék volt. 1 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. A társadalombiztosítási járulék mértékében az előző évhez képest nem volt változás. Tehát a gazdaság erőteljes növekedése, új munkahelyek létesülése és az infláció viszonylag magas szintje szintén növelték a bevételi oldalt. Ennek a tükrében ismét megállapíthatjuk, hogy a bevételi és kiadási előirányzatok többségét, a költségvet és meghatározó tételeit alátervezték, aminek következményei a végrehajtáskor jelentkeztek. Az Állami Számvevőszék a reális tervezés indokoltságát minden évben felveti, de ez nem mindig kerül elfogadásra. Ennek egyik következménye, hogy pótköltségvetés mega lkotása nélkül rendszeresen kell az alapok költségvetési törvényét módosítani. Erre utólag, a tárgyidőszak végén, az előző évhez kapcsolódó zárszámadási törvények keretében kerül sor. A másik következmény: a kormány kezébe egy rendkívül rugalmas, a hatékon yságot elősegítő pénzügyi eszköz kerül, melynek során gyorsan, hatékonyan lehet a szükséges helyen költségvetési pénzforrásokat működtetni. Egy gyorsan növekvő, változó gazdaságban előnyös működtetési forráshoz lehet jutni ezen a módon.
