Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
536 Visszatérő zárszámadási ellenőrzési megállapítás, hogy a bevételi és a kiadási előirányzatok többségét, a költségvetés meghatározó tételeit alultervezik. Ennek következ ményével az éves pénzügyi folyamatok során, a végrehajtáskor szembesülni kell; ennek következménye, hogy rendszeresen módosul az alapok költségvetése. Erre jellemzően az előző évhez kapcsolódó társadalombiztosítási, illetve a központi költségvetési zárszám adási törvények keretében, már a tárgyidőszak végén kerül sor, mely gyakorlatot az Állami Számvevőszék ugyancsak kifogásolja. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az alapok 2000. évi pénzügyi helyzete, ahogy arra az ez évi költségvetési törvé ny véleményezése során felhívtuk a figyelmet, a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Ennek ellenére az alapok saját bevételei, illetőleg a központi költségvetés hozzájárulásai mellett sem sikerült megőrizni az eredetileg tervezett pénzügyi pozíciót: az árrend szer összevont hiánya a tervezett 42 milliárd forintnak csaknem a kétszerese. Az alapok pénzügyi biztonságának és működőképességének fenntartásában, a növekvő hiány finanszírozásában évek óta erősödik a központi költségvetés részvétele, ami egyúttal az ell átórendszerek stabilitása és az alapok önállósága szempontjából is meghatározó fontosságú tényező. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai között szereplő gyógyítómegelőző ellátás előirányzata dologi kiadásokra növekményt egyáltalán nem tartalmazott. Meghatá rozása nem társult racionalizálást célzó intézkedésekkel, ezért már a tervkészítéskor számítani lehetett annak tarthatatlanságára, ahogy az Állami Számvevőszék ezt jelezte is. Az előirányzatot a kormány két, illetve az Országgyűlés egy döntése módosította. A kormány törvényi felhatalmazás alapján több mint 2,5 milliárd forintot csoportosított át a gyógyítómegelőző kasszára, valamint a gyógyítómegelőző előirányzaton belül is sor került átcsoportosításokra, az Egészségügyi és a Pénzügyminisztérium egyetérté se mellett. Az átcsoportosítás iránya azt jelzi, hogy a társadalombiztosítás finanszírozásának legkritikusabb pontja változatlanul a kórházak működési költségeinek elégtelen biztosítása. Az ellátások fedezetéül szolgáló vagyonnal kapcsolatos kiadásokon bel ül jelentős összeget tesz ki a Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése. Ezzel kapcsolatban a korábbi zárszámadási jelentéseinkben jeleztük, hogy az alapok vagyonának állami tulajdonba vétele miatt a tulajdonosi jogokhoz kötődő viszontgarancia é rvényesítése vitatható. Ezt az álláspontunkat változatlanul fenntartjuk azzal, hogy 2001től a kiadásnak már vagyonbevétellel biztosított fedezete sincs. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az alapok járulékbevételeivel összefüggő feladatoka t 1999től az APEH látja el, az adózásra vonatkozó szabályok alkalmazásával. A feladatellátásban jelentős, egyszerűsítést célzó változások következtek be 2000ben. A járulékbefizetések teljesítése a Kincstárnál alaponként különkülön megnyitott, valamint a munkáltatói táppénzhozzájárulás beszedési bevétele is számlákra történt. Az APEH a 2000ben megváltozott szabályozókról az adózókat és a járulékfizetőket körültekintően tájékoztatta. A szabályok alkalmazása az adóhatóság feladatellátását és a járulékfize tők kötelezettségének teljesítését jelentősen megkönnyítette, egyszerűsítette. Tájékoztatása szerint a járulékfizetők alkalmazkodtak az új rendszerhez, a hátralékkal, illetve a túlfizetéssel rendelkező folyószámlatulajdonosokkal folytatott egyeztetések ne m tártak fel súlyosabb gondokat; ugyanakkor a járuléktartozások kimutatott csökkenése látszólagos. A 2000. évi záróállomány az előző évihez képest nem tartalmazza ugyanis a késedelmi pótlék és bírság százmilliárdos átvezetett összegét, így a két összeg nem hasonlítható össze. Hasonló az alapok tőkehátralékcsökkenése is, ez a közel 40 milliárd forint összegű hátraléktörlésnek köszönhető. Enélkül a hátralék 7,5 milliárd forinttal növekedett volna. A társadalombiztosítási alapok vagyonkimutatásának tartalma t isztázatlan, ahogy erre a korábbi jelentéseinkben már többször utaltunk. Nincs bemutatva az alapok működési vagyona és a többi vagyonelem. Ennek hiánya és a szakmai tartalom tisztázatlansága a 2000. évi zárszámadás keretében különösen feltűnő, hiszen az al apoknak nincs befektetett eszközként nyilvántartott vagyona.
