Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
439 teljesítésének pé nzügyi vagy egyéb költségeivel, terheivel. Az egységes jogértelmezés, illetve a fent említett európai gazdasági közösségi irányelv szövegszerű átvétele egyaránt megkívánja, hogy a törvény egyértelmű, tételes szabályként rögzítse ezt a tilalmat. Előírja, ho gy olyan munkahelyre belépni, ahol különleges veszély fenyeget, csak olyan dolgozó jogosult, akit külön munkavédelmi oktatásban ezekre a veszélyekre figyelmeztettek és kioktattak. (14.30) A munkavédelmi törvény átfogó jogharmonizációs módosítása vezette be az európai uniós gyakorlatra épülő munkáltatói kockázatértékelési kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó megelőzési intézkedések rendszerét. A rendkívül fontos minőségi és mennyiségi szempontú értékelés kiterjed az alkalmazott munkaeszközökre, a veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, a munkahelyek kialakítására. Tételesen kimondja a javaslat, hogy a munkavédelmi oktatást munkaidőben kell megtartani, valamint azt időszakonként a munkakörökkel összefüggő veszélyek és ártal mak jellegének, előfordulásának figyelembevételével meg kell ismételni. Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavédelmi törvény hatálybalépése óta egyértelmű volt a joggyakorlat abban a tekintetben, hogy a munkavédelmi szakemberek foglalkoztatása nemcsak saját m unkavállalóik megbízása útján, hanem külső szolgáltatás igénybevételével is történhet. Az irányelv tételes szövegének átvétele, illetve az esetleges jogbizonytalanság kiküszöbölése okából a javaslat egyértelműen rögzíti a külső alkalmazás jogszerű lehetősé gét. A munkavédelemről szóló módosító javaslat emeli a kiszabható bírság alsó és felső határát, amivel azt kívánja elérni, hogy a megcélzott 10 millió forintos felső határ kellő visszatartó erőt jelentsen a több munkáltatót veszélyeztető súlyos munkavédelm i hiányosságok megelőzése érdekében. A nemzetközi európai uniós előírásokból és a gyakorlatból is eredő állami igény, kormányzati elvárás a hatékony, szigorú, a kiszabott bírságok összegében is kimutatható hatósági ellenőrzés fenntartása. A javaslat a bírs ág összegének megállapítása tekintetében olyan megkötést tartalmaz, hogy amennyiben különböző területi szervek eltérő illetékesség alá tartozó telephelyeken egy időben tartanak ellenőrzést, akkor az azonos jogsértés alapján alkalmazható munkavédelmi bírság együttes összege nem haladhatja meg az egyszeri felső bírság határát, a 10 millió forintot. Ez a módosítás a jogbiztonság növelését, az egységes ítélkezési gyakorlat, illetve a munkáltatói szankcionálások arányosítását szolgálja, valamint figyelembe veszi a védendő jogtárgy azonosságát. A vonatkozó, többször hivatkozott 89/391. számú európai gazdasági közösségi irányelvben meglévő fogalmi rendszer teljes körű átvételét indokolja az, hogy a magyar munkavédelmi törvény is meghatározza a megelőzés fogalmát. A z irányelvvel összhangban a megelőzés a munkáltató által tervezett intézkedések összességét jelenti a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amely intézkedések célja elsősorban a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése lehet. Ez a fo galom tehát nemcsak a tényleges munkahelyi gyakorlatot veszi a megelőzés körébe, hanem kiterjeszti a munkavédelmi kategóriát a tervezés fázisaira is. Végül, a javaslat a munkavédelmi törvényt kiegészíti egy jogharmonizációs klauzulával, amely meghatározza, hogy a munkavédelmi törvény mely közösségi jogszabályokkal tartalmaz összeegyeztethető szabályozást. A fentiek alapján, az elmondottak alapján a törvényjavaslat a jogalkotó szándékai szerint szolgálja az azzal érintett törvények modernizációját, és egyben megfelel az európai uniós csatlakozásunkhoz kapcsolódó jogharmonizációs igényeknek is. Ennek értelmében a Független Kisgazdapárt a javaslatot támogatja és általános vitára alkalmasnak találja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Béki Gabriella asszony, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) :
