Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP):
438 Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtá rsaim! A T/4644. számú törvényjavaslatcsomag, amelyben különböző törvénymódosítások kerültek összeillesztésre, nem véletlenül került a tisztelt Ház elé együttes tárgyalásra. Az együttes tárgyalást, ahogyan az államtitkár asszony is említette é s mondta a bevezetőjében, az európai uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs kötelezettségünkön túlmenően az a törekvés indokolja, hogy alapvetően szélesebb értelemben vett és egymással összefüggő munkaigazgatási törvények kerüljenek módosításra és ezáltal a közösségi joganyaghoz való igazításra. A négy törvény együttes tárgyalására két indok volt. Az egyik indok, ahogy említettem, a közösségi joganyaghoz való igazítás; ez jellemzi a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény módosítását, illetve a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítását. Tekintettel arra, hogy a Bérgarancia Alapról szóló törvény a csődtörvény fogalmi rendszerével operál, nevezetesen hatályát a csődtörvény alapján határozza meg, ezért vált együttesen szükségessé ezeknek a törv ényeknek egy csomagban való módosítása. A másik indoka a törvényjavaslatnak pedig, és ezt elsődlegesen a munkavédelmi törvény napirenden lévő módosítása jellemzi, azok a hatósági ellenőrzési tapasztalatok voltak, amelyek alapján a módosítások szükségessé v áltak. És itt kell megemlíteni a bírságok összegének a megemelését, ami - itt az elmúlt percekben tapasztalhattuk - elég nagy vihart kavar, de a bizottsági munka során is erőteljesen jelen volt; illetőleg bizonyos hatósági eszközök további bővítését. A mun kavédelmi törvény tekintetében is szükség volt azonban jogharmonizációs módosításra, melyet a javaslat ennek megfelelően tartalmaz. A tervezet alkalmassá teszi a foglalkoztatási törvény rendelkezéseit az európai uniós támogatások befogadására, megteremti a nnak feltételeit, hogy a munkaerőpiaci programok az európai uniós támogatásokkal társfinanszírozásban valósuljanak meg, és ezt oly módon éri el, hogy annak a lehetőségét irányozza elő, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészé nek központi kerete felhasználható legyen a Phare és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok finanszírozására. A javaslat kiegészíti a foglalkoztatási törvényt olyan klauzulával, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy a mu nkanélkülijáradék összegének és a jogosultság feltételeinek a szabályai a közösségi jogszabályokra tekintettel legyenek alkalmazhatók. Meghatározza a térség tagállamainak tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önvállalkozóinak, valam int ezek családtagjainak szociális biztonsága érdekében elfogadott rendeleteket, szabályokat. Az e rendelkezés alapján kiadott végrehajtási szabályok megkönnyítik az Európai Gazdasági Közösség rendeleteinek hazai alkalmazását. Kedvezőek a törvénynek a munk avállalási engedély alóli mentességre vonatkozó rendelkezései az állandó tartózkodási engedélyre jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült és bevándorolt személy magyarországi munkavégzésére vonatkozóan. A javaslat egyéb törvényeket érintő módosí tó javaslata szintén a jogharmonizációt segíti elő. A Bérgarancia Alapról, a csőd- és felszámolási eljárásról szóló javaslat a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó 80/987es európai gazdasági közösségi tanácsi irányelv rendelkezéseit veszi át. A Bérgarancia Alapról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel a javaslat a foglalkoztatási törvény módosításával lehetővé teszi, hogy a munkaügyi központ rendbírságot szabhasson ki azzal a felszámolóval szemben, aki a jogosultság fennállásakor nem kérelmezi a támogatás nyújtását a gazdálkodó szervezet bértartozásainak fedezésére. Pontosítja a foglalkoztatási törvénynek a munkaviszony fogalmát meghatározó rendelkezését, a hatályos szabályozást a jogszabályokkal való összhang megtere mtése érdekében kiegészíti az igazságügyi szolgálati viszonnyal. Tisztelt Ház! A munkavédelmi törvény valamennyi rendelkezéséből közvetetten az az elv vonható le, hogy a munkavállaló nem terhelhető a munkaadói munkavédelmi kötelezettségek
