Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
417 A beterjesztett törvénymódosítás ezzel kapcsolatban tulajdonképpen egyetlen változtatást tartalmaz, azt, hogy behozza a közcélú munka fogalmát, ugyanakko r ezt a közcélú munkát ugyanazzal a tartalommal definiálja, mint amely meghatározás a hatályos törvényben a közmunkára és a közhasznú munkára szerepel. (12.40) Olvasom: "A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintő köz feladat ellátása céljából szervezett egyéb munka, a továbbiakban együtt az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás biztosításával teljesíthető." Képviselőtársaim hosszan méltatták, hogy milyen jelentős az, hogy itt az új törvényjavaslatban megjelenik a közcélú munka fogalma, a közcélú munkáról pedig a benyújtott tervezetből nem tudunk meg többet, mint azt, hogy önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelyről a települési önkormányzat gondoskodik. Van egy rossz érzésem, remélem, hogy nem lesz igaz am. A rossz érzésemnek az az alapja, hogy a közmunka és a közhasznú munka más törvényekben pontos meghatározást, definíciót kap, itt viszont belép egy harmadik fogalom, amelyiknek a meghatározása ugyanaz a gumitartalom, mint a korábbi törvényben a közmunka és a közhasznú munka meghatározása volt. Következésképpen közcélú munka bármi lehet. Hogy aztán ez a munka olyane, ami sérti az emberi méltóságot, vagy más szempontból alkotmányosan aggályos, azt majd a gyakorlat meg fogja mutatni. A második rövid gondol atom folytatása a 30 napos munkavégzési kötelezettségnek. Nem látom, és a rendelkezésünkre álló igen rövid felkészülési idő alatt sajnos, módom sem volt arra - ezt őszintén szégyellem , hogy pontosan utánanézzek, nem látom a 30 napos munkavégzés, a 30 nap os foglalkoztatási kötelezettség és munkavégzési kötelezettség munkajogi hátterét. A törvény foglalkoztatási kötelezettségről beszél, de nem rendel mellé olyan fogalmakat, amelyek a munkajogi feltételeket, a munkajogi körülményeket határozzák meg. Márpedig a munkavégzés nem azonos a munkaviszonnyal, ezt nagyon jól tudjuk. Nem világos számomra, hogy ez a foglalkoztatási, munkavégzési kötelezettség egyben jelentie azt, hogy a munkát szervező, a foglalkoztatást szervező önkormányzatnak a munkavégzés jellege s zerint kell létesítenie jogviszonyt a foglalkoztatási kötelezettség körébe tartozó munkát végzővel. Tehát magyarán: munkaszerződést kelle vele kötni, vagy a munkavégzés jellege szerint köztisztviselőnek, illetve közalkalmazottnak be kell sorolni? A törvén y 5. §a arra utal, hogy a jogalkotó ezt valahogy így gondolta, hiszen - olvasom : "A rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányz at által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással vagy közszolgálati jogviszony esetében hivatalvesztéssel, illetőleg közalkalmazotti jogviszony esetében elbocsátással szüntette meg." Azt mondom, hogy ez így volna rendjén, csak nem b iztos, hogy így is van. Tessék nekem megmondani, hol a garancia arra, hogy az önkormányzat belső szervezetében foglalkoztatott felnőtt aktív korú munkanélkülit köztisztviselőnek be fogják sorolni? Ha így van, akkor ő arra a 30 napra köztisztviselői esküt f og tenni? Ha így van, akkor ő arra a 30 napra vagyonnyilatkozatot fog kiállítani? Ha így van, akkor az adatai bekerülnek a köztisztviselői nyilvántartásba? Tessék nekem erre választ adni, mert én erre a garanciát nem látom, és egyébként az itt felsoroltak nem egyeznek a köztisztviselői és közalkalmazotti törvényben előírtakkal. Végül a harmadik megjegyzésem az előző kettőtől különböző. A bizottsági véleményben is említettem, szeretném még egyszer megerősíteni, hogy a Szocialista Párt számára a közhasznú, kö zcélú, az ellátási alrendszereket érintő tevékenységek finanszírozásában a szektorsemleges finanszírozás elvének kellene érvényesülnie. Tudjuk, hogy ez ma sem így van, és ez a különbségtétel hátrányosan érinti a nem egyházi, civil fenntartókat, hiszen az a lapítványok, közhasznú társaságok hátrányosabb helyzetben vannak, mint az egyházi fenntartók, a gazdasági szféráról nem is beszélve,
