Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
391 számára, és akkor nem kellene nagy riadalmat keltve visszavonni ezeket. De említhetném még a kormány kompetenciájába tartozók közül az emelt szintű családi pótlék esetét, illetve azt a gazdasági minisztériumi l akástámogatási rendeletet, amit vissza kellett vonniuk. Másik javaslatunk, amely szintén sok ezer embert érint, az, hogy a támogató szolgálat tevékenysége terjedjen ki a krónikus betegekre is, így például a vesebetegekre, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a mozgáskorlátozott kap házi gondozást, de egy súlyos vesebeteg nem. Talán az "egészségkárosodott" összefoglaló megnevezést is lehetne ezekre az érintett emberekre használni, és ez elfogadható lenne. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Mi, szocialisták maximálisan támogatjuk a szociális ellátórendszer sokszínűvé, ember- és családközpontúvá tételét; valljuk, egy országról az ad igazán hű képet, hogyan gondoskodik és gondolkodik a rászorultakról, mit tesz a társadalmi feszültségek c sökkentéséért. Ez igazi országimázsépítés; az tehát, hogy mennyire nyitott az ellátórendszere a nem állami, nem önkormányzati, hanem civil, egyházi intézmények alapítására, a szociális, karitatív feladatokat mennyire adja át, engedi másoknak is végezni. T udjuk mindannyian, több százezer rászorult idős beteg, fogyatékkal élő, egészségkárosodott, hajléktalan, szenvedélybeteg él hazánkban, akik mások segítségére szorulnak. Véleményünk szerint a segítség minden formáját szektorsemlegesen kell támogatni. E törv ényjavaslat tovább bővíti az ellátások területén az egyházak feladatvállalási lehetőségeit. Ezzel egyet is értünk. Azzal azonban nem, hogy az egyházi fenntartók tanácsát mint a szociális és családügyi miniszter véleményező, javaslattevő, tanácsadó szervét létrehozza és működteti. A plenáris ülés előtt megkapott, a Szociális és Családügyi Minisztérium által készített háttéranyagból vett adatok alapján tudjuk, hogy a szociális ellátórendszerben az intézmények 14,7 százaléka egyházi fenntartású, az ellátottakn ak pedig 9 százaléka, tehát nem éri el a 10 százalékot azoknak a száma, aránya, akik egyházi intézményben kapnak gondozást. A nem egyházi, de nem is állami fenntartók így kimaradnak a véleményezés lehetőségéből. Javaslatunk kezeli ezt a problémát. Két java slatunk, két megnevezési javaslatunk is van, erre felhívnám az államtitkár asszony figyelmét, közvetítse a miniszter úr felé is. A nem állami fenntartók tanácsa lenne az egyik vagy a szociális intézményi fenntartók tanácsa - ezt javasoljuk létrehozni , am ely az intézmények 33,5 százalékát, illetve a gondozottak 20 százalékát képviselné. Ez szerintünk az előterjesztő szándékával is egybeeshet, hiszen így az alapítványok, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyéni vagy társas vállalkozások, illetve közhaszn ú társaságok által fenntartott intézmények tapasztalatait is tudná közvetíteni. Ha a cél az, hogy az ellátás mindenkihez eljusson, nem tüntethetünk ki egy kis csoportot a figyelmünkkel. Tudjuk és hisszük és reméljük azt, hogy mindenki elkötelezettje a segí tségnyújtásnak, a kormány, a jelenlegi kormány, a miniszter úr, a képviselőtársak egyaránt. Akkor nyitottnak kell lenni minden segíteni kész szerveződés irányába és befogadni a javaslataikat! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudjuk támogatni és elfogadni azt a javaslatot sem, hogy nem minden fenntartónak kell a normatíva 10 százalékát elkülönülten kezelni. Nem látjuk a garanciáját az ellátottak biztonságának ilyen mentesség megadásával, különösen abban az esetben, amikor például vannak olyan egyházak, amelyek nek a gyülekezetei is jogi besorolást kapnak, jogi személyiséggel rendelkeznek, és itt a jogi személyiség ad egyrészt mentességet. Tisztelt Képviselőtársaim! Van a törvénytervezetnek egy kis nyúlfarknyi paragrafusa, a 49., amely számunkra felháborító és tá mogathatatlan. Azt tartalmazza: az intézményben ellátottnak az egyéni gyógyszerszükséglete fedezésére a költőpénze is igénybe vehető. (10.30) Reméljük, senki nem gondolja a jelenlegi kormányban sem, a tárcánál sem, hogy az intézményben élők anyagi ellehete tlenítésével a tudatosan alultervezett gyógyszerkasszát ki lehet egészíteni. Ugye senki sem gondolja a jelenlegi kormányban, a tárcánál és a kormánypártiak közül sem azt, hogy ez a pár száz forint menti meg az egészségügyet, miközben megalázó helyzetbe
