Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
388 intézmények átalakításából adódóan a saját lakókörnyezetbe visszakerülőkről is gondoskodni kell, akár a saját családjához költözik vissza, akár önáll ó életet fog élni és ezt választja. Újítás a javaslatban, hogy a pszichiátriai betegek esetében a közösségi gondozási módszert, a fogyatékos személyek esetén pedig a támogató szolgálat szolgáltatásait fogalmazza meg. Mindkettő a saját lakókörnyezetben, a s pecialitásokat figyelembe véve nyújt segítséget. Jelentős pozitívum még, hogy a közösségi pszichiátriai ellátásnál folyamatos kapcsolattartás lehetséges az egészségügyi ellátórendszerrel, így a korai észlelés, az időben nyújtott orvosi segítségnyújtás esél ye adott. A szakosított ellátás területén történő módosítások leginkább a pszichiátriai betegek otthonának szabályait érintik. Ezek alapján a pszichiátriai betegek otthonába csak az a személy vehető fel a jövőben, aki nincs veszélyeztető á llapotban és nem igényel kórházi kezelést. Régóta jelentkező igény az is, hogy a nappali intézetekben legyen lehetőség a halmozottan fogyatékos személyek részére történő szolgáltatásra. A törvénytervezet ezt lehetővé tenné. A nagy létszámú intézmények átal akítására készülve két, új típusú lakóotthon kerül megnevezésre: a rehabilitációs célú lakóotthon és az ápológondozó célú lakóotthon. Az integrált szervezeti formákra vonatkozóan a tervezet meghatározza a három alapformát: részlegek, vegyes profilú intézm ény, integrált intézmény. A javaslat lehetővé tenné a szervezeti integrációt az alap és nappali ellátást nyújtó intézményekben és a bentlakásos intézményekben is egyaránt. Ezzel jelentősen könnyíthetünk a kistelepüléseken, azokon a kistelepüléseken, ahol e llátási kötelezettség nélkül fenntartott intézmények vannak, hiszen a szakdolgozók sokkal rugalmasabban tudják munkájukat végezni, valamint ez egy költségkímélőbb megoldási forma. Fontos garanciális szabályok kötelező betartása mellett egyes integrált inté zményi formáknál felmentést lehetne adni bizonyos tárgyi és személyi feltételek biztosítása alól. Kötelező azonban betartani azon szabályokat, amelyek az egy személyre jutó alapterületet, a szakdolgozók létszámát írják elő. Az egészségügyhöz, oktatáshoz, g yermekvédelemhez hasonlóan szükségessé vált a szociális intézményekben élők jogainak szabályozása. A tervezet nem csupán jogokat deklarál, hanem konkrét garanciális szabályokat is megfogalmaz, nevesül, hogy a jogok érvényesülése mennyiben az intézmény fela data, és milyen konkrét kötelezettsége van az intézmény vezetőjének. Hadd említsem meg a legfontosabb területeket: a fogyatékos személyek esetében az akadálymentes közlekedés biztosítása; szenvedélybetegek esetében a személyiségi jogok biztosítása; hajlékt alanok esetében az emberi méltóság biztosítása. A pszichiátriai betegek esetén a korlátozó intézkedések és kényszerítő eljárások alkalmazásának garanciális szabályai vannak kidolgozva, figyelemmel az egészségügyi törvény előírásaira. A tervezet létrehozza az ellátottjogi képviselő intézményét, mely nem egy általános értelemben vett jogsegélyszolgálat, hanem az esetleges, szociális helyzetből adódó kiszolgáltatottság enyhítése a cél. Mi lesz tehát a feladata egy ilyen ellátottjogi képviselőnek? Megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében; segít a panasz megfogalmazásában; kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél vagy az intézmény fenntartójánál. A törvényterv ezet foglalkozik az érdekképviseleti fórum szerepével, mely elsődlegesen az intézmény működésével, életével kapcsolatos. Véleményez, tájékoztatást kér és tanácsot adhat a döntések meghozatalánál. A törvénytervezet módosítja a rehabilitációs intézményrends zer igénybevételére vonatkozó szabályokat is. A teljes körű ellátás kötelező biztosításán túl a foglalkoztatási feltételek biztosítását kötelező feladatként határozza meg. Lehetőséget teremt új elemként külső gondozó vonatkozásában is. Az ezekre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály fogja meghatározni. A meglehetősen kidolgozatlan pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatot - amely helyenként kaotikus állapotokat is teremtett - felváltja az úgynevezett rehabilitációs alkalmassági vizsgálat. Támogatan dó a javaslat
