Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
364 munkájáról adjon számot. Ennek megfelelően minden jelentés arról szól, ami a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. Az Európai Unióban is úgy van egyébként - ahol a közpénzek elköltésének a közbeszerzés egy nagyon fontos formája , hogy emellett nemzetközi szervezetek, a Világbank, a Nemzetközi Beruházási Bank és a saját nemzeti hatóságok előírhatnak más pályáztatási rendszereket is. Elő is írnak. Magyarországon is a Pharepénzek fölhasználása nem a magyar közbeszerzési törvény alapján történik, hanem a Phare játékszabályai szerint. Mi azonban arra kaptunk fölhatalmazást, hogy erről adjunk számot. Ezért én nagy tisztelettel szeretném megjegyezni, hogy az autópályaépít éssel kapcsolatos vita persze nagyon érdekes, de a Közbeszerzések Tanácsa nincs abban a helyzetben, hogy az autópályaépítésről számot adjon. A Közbeszerzések Tanácsa egyet tud mondani, hogy az autópályaépítés abban a konstrukcióban - beleértve az 1/d pon t alapján kapott kormányfelhatalmazást , amiben történik, nem tartozik kötelezően a közbeszerzési törvény hatálya alá. Ennek következtében nyilván nem is számolhattunk be róla. De mondanék azért mást is. Ha vannak, akik elolvasták visszamenőleg annak az ö t évnek a jelentéseit, amelyeket letettünk, megállapíthatták, hogy a tanács a beszámolójában soha nem foglalkozott konkrét termékekre, konkrét relációkra, konkrét cégekre vonatkozó értékelésekkel - azon egyszerű oknál fogva, hogy erre nincs törvényi fölhat almazása. Ennek megvolt a logikája, amikor '95ben az Országgyűlés így döntött, többéves előkészítő munka után, ami még '92ben kezdődött. Tudniillik a Közbeszerzések Tanácsát úgy hozta létre a törvény, hogy van a tanács, ahol ott ülnek a központi szervek, az ajánlatkérők - ezeken kell érteni a kamarákat, szakmai kamarákat, önkormányzatokat , az ajánlattevők: a Vállalkozók Országos Szövetsége, Gyáriparosok Szövetsége, szövetkezetek képviselői paritásos alapon. A tanács tevékenységében nyilvánvaló, hogy a t apasztalatok alapján a tanács általános következtetéseket tud levonni. A Közbeszerzések Tanácsának felügyelete alá tartozik - munkáltatói jog szempontjából is - a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely szakmailag egyébként a törvény szerint teljesen független szervezet. A tanács ennek a döntőbizottságnak semmilyen utasítást nem adhat, sőt még a döntőbizottság elnöke sem adhat utasítást az eljáró tanácsnak, amely egy háromtagú eljáró tanács, hanem teljes mértékben saját vizsgálataik, döntéseik alapján kell hogy meghozzák a döntéseket. Ott vannak a konkrét döntések, az elmúlt évben 700. (18.30) Ezek a döntések viszont részletes indoklással, teljes terjedelmükben megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben. A Tanács nem is tehetné meg, ha most az autópályapéldát vesz em, hogy egyszer állást foglal újsághírek vagy valamilyen egyéb információk alapján az autópályaépítés ügyében, utána valaki jogorvoslati kérelmet nyújt be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, és akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság a döntésénél azt kéri sz ámon, hogy a Tanács az adott, konkrét ügyben hogy foglalt állást, amivel egyébként lehet, hogy a döntőbizottság állásfoglalása jogi szempontból pontosan ellentétes lesz. A törvénynek egyértelmű és világos elképzelése volt a magyar közbeszerzési irányító sz ervezet kialakításáról. Ha már az autópályát említették: azért sem lehetett információnk, mivel 2000ben, megnéztük, a 700 jogorvoslati kérelem közül egyetlenegy sem vonatkozott az autópályaépítésre. Tehát egyetlen olyan jogorvoslati kérelem nem érkezett be 2000ben, amelyben valaki, bármelyik cég vagy szervezet kifogásolta volna, hogy miért mellőzték a közbeszerzési törvényt az autópályaépítésnél. 2001ben, ha már felmerült ez, elmondom, egy ilyen jogorvoslati kérelem érkezett be, a Közbeszerzési Döntőbi zottság azt elbírálja. A 2001. évi jelentésünkben erről számot tudunk majd adni. 2000ben nem volt ilyen vizsgálati kérelem. Ennek következtében, ha mi itt bármit leírtunk volna az autópályaépítéssel kapcsolatban, azt hiszem, nem a Közbeszerzések Tanácsán ak a feladatkörébe tartozó kérdés lett volna.
