Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
365 Rossz az a példa, elnézést kérek a kifejezésért, amely az Állami Számvevőszékre vonatkozott. Az Állami Számvevőszéknek egészen más jogosítványai vannak; amikor ellenőrzéseket folytat, akkor természetesen megnev ez konkrét szervezeteket, konkrét termékeket vagy konkrét üzleteket. Bár a javaslattevők már nincsenek itt, ennek következtében arról a javaslatról, ami a gazdasági bizottság javaslatával szemben módosító javaslatként elhangzott itt, azt gondolom - bár csa k előzetes véleményt tudok mondani , hogy a Tanácsnak nincs arra kompetenciája, hogy akár októberig, akár bármilyen időpontig az autópályaépítésekkel kapcsolatosan pótlólagos jelentést készítsen az Országgyűlés számára. Ezt nagyon egyértelműen szeretném rögzíteni. A másik, röviden - most már nem szeretném egyébként hosszan az idejüket igénybe venni : lehetne sok mindenről véleményt nyilvánítani, de már beszéltünk azért a törvény minősítéséről és a további feladatokról is. Ez nem olyan bonyolult dolog, ak kor sem, ha a közbeszerzés sehol sem egyszerű kérdés. A képlet úgy néz ki, amit a bevezető felszólalásomban is próbáltam elmondani, hogy az európai uniós csatlakozás időpontjáig, az Európai Megállapodás alapján legkésőbb 2004. február 1jéig, egy jogharmon izált magyar közbeszerzési törvényt kell elkészíteni. Addig az időpontig a magyar közbeszerzési törvény módosítása tekintetében a Magyar Országgyűlésnek és a törvény előkészítőinek természetesen szabad kezük van abban a tekintetben, hogy különböző módosítá sokat elvégezzenek. Jó, ha ezek a módosítások nem keresztezik az Európai Unió irányelveit, de mindazokat a gazdaságpolitikai és egyéb szempontok alapján felmerülő kivételeket vagy preferenciákat, amelyeket fenn akarunk tartani - addig ezek a jogosítványain k megvannak , fenn lehet tartani, ahogy ezt több hozzászóló el is mondta a hozzászólásában. A kivételek: itt egyébként nemcsak az 1/d pontról van szó, hanem a törvény 6. §a a)tól j) pontig tartalmaz egy sor más kivételt is. Ez döntő részben már '95ben bekerült a törvénybe, ezek nem új keletű dolgok. Az Országgyűlés úgy ítélte meg, hogy a magyar vállalatok versenyképességi felkészülése, erősítése érdekében ezeket a kivételeket erre az átmeneti időszakra a magyar közbeszerzési törvényben biztosítja. Ezeke t természetesen fokozatosan le lehet építeni. Ettől természetesen még igaz, hogy a törvénynek van sok gyenge pontja, természetesen a végrehajtásnak is volt. Egyébként ebben az egész közbeszerzési vitában, higgyék el, nagyon gyakran olyan viták folynak, úgy nevezett szakmai viták keretében is, amelyekről elég gyorsan megállapítható, hogy az illető, aki vitatkozik, ezt az egyébként nem könnyű műfajú közbeszerzési törvényt, mondjuk, nem is olvasta el. A magyar törvényalkotók ilyen szempontból egyébként kiváló m unkát végeztek, mert ezt a komplikált témát azért a magyar közbeszerzési törvény harmincegynéhány oldalban megoldja. Az Európai Unióban érvényes közbeszerzési irányelvek terjedelme ennek a tízszerese vagy tizenötszöröse. Tehát ez ott sem egyszerű dolog. Mi ndehhez járul az is, hogy ott se vitamentes ez a kérdés, erre is utaltam. Kéthárom éve vizsgálják a jelenleg érvényes irányelveket. 2002re van egy elképzelés, hogy addigra befejezik - nem tudják, hogy befejezike. Nagyon sok vitakérdés van. Ezzel együtt a Tanács - egyébként nem hiszem, hogy ezért elmarasztalható lenne '97ben is, az elmúlt évben is, az azt követő időszakban is, együttműködve az Igazságügyi Minisztériummal, az országgyűlési bizottságokkal, gyakorlati tapasztalatok alapján teszi meg a java slatait. És ha tetszik - és ebben a döntőbizottság tapasztalatai nagyon konkrétak , ezek kipróbált javaslatok olyan szempontból, hogy jobbítják vagy nem jobbítják a közbeszerzési gyakorlatot Magyarországon. Azt is szeretném még egyszer aláhúzni, hogy a Kö zbeszerzések Tanácsának a jogalkotók '95ben, nagyon tudatosan, nem adtak általános ellenőrzési jogosítványt. Ha adtak volna egyébként, akkor egész más szervezetet kellett volna létrehozni, egy második Állami Számvevőszéket. Ezért az ellenőrzés az ellenőrz ő szervek feladata Magyarországon. Tavaly 700 volt, ebben az évben 900 döntőbizottsági eljárás lesz. Ezen keresztül persze van egy közvetett ráhatásunk az eseményekre, hiszen a döntőbizottság tevékenysége során, a döntőbizottság tárgyalásain hozott határoz atok, amelyek jogsértést állapítanak meg, és elrendelik új pályázat kiírását vagy újraértékelést, vagy ha a szerződést megkötötték, akkor bírságot alkalmaznak - azért ezek hatékony eszközök, szemben azzal,
