Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3583 összefüggésben nincs az államnak olyan lehetősége, hogy kvázi biztosító n keresztül kötelezően biztosítási szerződést kössön az említett épületekre. Az viszont biztos, mint ahogy eddig mind a három évben, amikor árvízi károk keletkeztek a FelsőTisza vidékén az áradások miatt, hogy a kormány azoknak az embereknek, azoknak a cs aládoknak a segítségére sietett, akik nem rendelkeztek biztosítással és a biztosító nem térítette meg a kárukat. Hiszen ön is hallhatta a híradásokban, hogy végül is határidőre vagy azt kicsit túllépve ugyan, de a fedél nélkül maradt családoknak a kormány biztosította a fedelet, felépültek azok a házak, amelyekbe beköltözhettek ezek a családok. A kormány ennyit tud tenni; a piaci viszonyok között működő biztosítótársaságok pedig a piac törvényeinek megfelelően működnek. Amelyik család biztosítani akarja az épületet, megtalálhatja azt a biztosítót, aki hajlandó ezt a biztosítást megkötni, akár a vályogból épült épületekre is. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Mécs Imre képviselő úr, az SZDSZ képvis elője: "'56 vértanúinak emlékezete" címmel. A képviselő urat illeti a szó. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Földes Gábor Budapesten született polgári családban. A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett. Elvégezve a Színművészeti Fő iskolát, előbb rendezőszínész a néphadsereg színházában, majd a győri Kisfaludy Színház főrendezője lett. Az ország öt legjobb rendezője között emlegették, elsők között kapta meg a Jászai Mari díjat. 1945ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd az e gyesülés után tagja lett az MDPnek is. 1953ban csatlakozott Nagy Imre irányvonalához. A reformpolitikához a miniszterelnök eltávolítása után is ragaszkodott. 1956. október 6án jelen volt Rajk László újratemetésén, részt vett a Petőfi Kör több vitáján. E nnek mintájára hozta létre társaival a győri Petőfi Kört, amelynek ő lett az elnöke. Október 24én részt vett a budapesti eseményekkel szimpatizáló győri tüntetésen, és szónoklatával elítélte a szovjet beavatkozást, majd a tömeggel a börtönhöz vonultak és kiszabadították a foglyokat. A tömeg indulata elől ő mentette meg a börtönőröket. 1956. október 25én tüntetés zajlott Győrött. Javaslatára a színház több dolgozója a NÉKOSZindulót énekelve csatlakozott a felvonulókhoz, jelszavaikkal a pártvezetés hibáit bírálták. Beszédében hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, követelte Magyarország szuverenitásának helyreállítását. Miután a megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, mindent elkövetett a további vérontás megakadályozására. 26án részt vett a Győri Nem zeti Tanács megalakításában, ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután Szigethy Attila, a Nemzeti Tanács elnöke megbízta, hogy Mosonmagyaróváron teremtsen rendet, vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. Hiába próbált több helyről is erősítést szerezni. Letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a Nemzeti Tanácsnak, két másik ávós tisztet pedig azok kérésére vitt el gépkocsijával Győrbe. Ott tudta meg, h ogy Magyaróvárott a tömeg két ávóst meglincselt, egy pedig félelmében öngyilkos lett. Október 27én megbízták a győri rádió adásainak politikai ellenőrzésével, délután a Nemzeti Tanács ülésén felszólalt a dunántúli ellenkormány terve ellen, hangsúlyozva, h ogy a legfőbb feladat Nagy Imre és a nemzeti kormány mögé felsorakoztatni a demokratikus elemeket. Október 28án egy szélsőséges tüntetés hatására Szigethy Attila átmenetileg lemondatta pozíciójáról. November 3a után tért vissza a politikai életbe, felvet te a kapcsolatot a Hazánk című lap szerkesztőivel, és részt vett az újság szerkesztésében. Színházi és egyéb kulturális rendezvényeken próbálta meg ébren tartani '56 szellemét, sikerült kiharcolnia, hogy a színház első premierje a Bánk bán című tragédia le gyen.
