Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH IMRE (FKGP):
3558 (19.20) Ez a napi alkalmazás során a felhasználó számára teszi pontossá és egyértelművé ezt a törvényjavaslatot. Talán nem m indenki számára tudott és közismert, hogy rendkívül nagy mennyiségű kőolaj és kőolajtermék készletezéséről van szó. Ez 1,5 millió tonnát is meghaladó mennyiség, aminek az értéke 10 milliárdokban határozható meg, pontosabban: közelíti az 50 milliárd forinto t. Ezen készletek finanszírozása nem kis gondot jelent természetesen a Kőolaj Készletező Szövetség számára, és minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy az ehhez szükséges forrásokat minél olcsóbban szerezhesse be. Ezek után eléggé érthetet len az, hogy a kormányzat miért szüntette meg azt a készfizető kezességet, ami korábban létezett ezen hitelfelvételekhez. Ennek az indokoltságát nem nagyon látjuk, azért, mert példa nem volt arra, hogy ezen készfizető kezességek beváltására egyszer is sor került volna. Más esetekben viszont ugyanez nem mondható el, például nem mondható el arról az 52 milliárd forintos kezességvállalásról, amit a költségvetési törvény módosítása kapcsán a kormány most bevállalt a millenniumi városközpont felépítéséhez. Erre vonatkozóan semmi garancia nincs, szemben a kőolajkészletezéshez felvett hitelekkel, hisz tudjuk, hogy ezáltal a hitelek némileg megdrágultak, tehát maga a készletezési tevékenység is jelentősebb ráfordítással valósítható meg, mint korábban. Fontosnak tar tjuk, hogy bekerül a jogszabályba, miszerint a készletezés más ország területén is megvalósítható. Itt fontosnak tartjuk azt elmondani, amiről az államtitkár úr is beszélt, örvendetes, hogy ilyen nemzetközi szerződés előkészítése folyamatban van; viszont v annak más országok is, amelyek jelentkeztek e tekintetben szabad kapacitásokkal, tehát ajánljuk a kormányzat figyelmébe, hogy ezen országokkal is kezdődjenek meg az előkészítő tárgyalások, mert ez igen nagy rugalmasságot adna a készletezési szövetségnek mi nd a gazdaságosság, mind pedig a bevételek növelése tekintetében. Még egy dologra szeretném az önök figyelmét felhívni. A bizottsági vélemény előadója elég pontosan kifejtette a Szocialista Párt bizottságban megfogalmazott véleményét, hogy szükségtelennek tartjuk felügyelőbizottság felállítását, ugyanis a készletező szövetségben a kormány valamennyi illetékes minisztériumának a képviselője jelen van, és az igazgatóság munkáját megfelelőképpen figyelemmel tudják kísérni. Ezen túl pedig a gazdasági miniszter rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy ő határozza meg, mikor kerülhet felhasználásra a készletezési szövetségtől bármilyen kőolajtermék. Ráadásul ezen igazgatósági tagok térítés nélkül látják el ezt a feladatukat. Nem igaz ez az állítás a létrejövő felügye lőbizottságra, amely 35 tagú. Akár olyan is előfordulhat, hogy mind a három tag valamelyik minisztérium képviselőjeként jelenne meg - ezt mi nem tekintjük másnak, mint néhány jól fizető állás kreálásának, teljesen indokolatlanul és feleslegesen. Összefogl alóan tehát: szakmailag a törvényjavaslat szükségességét nem vitattuk. Mind a jogharmonizációs szempontok, mind az eddigi működés tapasztalatai azt igazolják, hogy ezen módosításokra szükség van - ez utóbbi, mármint a felügyelőbizottság felállítására vonat kozó javaslat kivételével. Ezért összességében mi a törvénymódosítást támogathatónak és elfogadhatónak tartjuk, ha a felügyelőbizottságra vonatkozó módosítás kikerül a javaslatból. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Tóth Imre képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt követi majd Szalay Gábor képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr. TÓTH IMRE (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az ország folyamatos energiaellátása érdekében 1993ban szabályozta a jogi személyekre, a jogi