Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
3537 világosan, hogy igazából három évig nem épült semmi a magyar felsőoktatásban. Ilyen három éve nem volt még a magyar felsőoktatásnak, amikor az infrastru ktúra ilyen mértékben nem fejlődött, és azt is tudom hozzá mondani, hogy az állapota és az állaga az intézményeknek is ugyanilyen mértékben maradt, ahol a hallgatóknak, a nagy tömegnek, a megemelt létszámnak tanulnia kellene. Azt írja a kormányjelentés, ho gy az előző évekhez hasonlóan elsősorban a halaszthatatlan felújítási munkálatokat lehetett csak megvalósítani, a létesítmények nagyfokú igénybevétele és túlzsúfoltsága miatt fokozatosan romlik az épületek, tantermek, laboratóriumok, irodahelyiségek, könyv tárak, kollégiumok, s a többi műszaki állapota. Nem én mondom! Idézem a kormány jelentéséből! Tessék már elhinni, hogy ez a valóság! Nem az, hogy most a választások előtt mi fog épülni! (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szabó Zoltán úr, az MSZP képviselője. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképpen azt folytatnám, amit Bauer képviselőtársam elkezdett ama bizonyos egymillió családról, amelyn ek mennyivel jobb ma, mint volt, hiszen ők már igénybe vehetik teljes mértékben ezt az adókedvezményt. Azt szeretném mondani, hogy még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy ők ezt igénybe vehetik. A legnagyobb baj az, hogy összességében az a pénzmennyiség, az a pénzarány, amit a családok támogatására fordítottak, az négy év alatt nem nőtt, következésképpen ha a családoknak az a fele, amelyik ebbe az egymillióba beletartozik, igénybe veheti ezt, akkor azt valahonnan el kellett venni, azt bizony a másik felét ől vették el, attól, amelyik amúgy is rosszabbul él - ez az igazi baj, képviselőtársaim! Gémesi képviselőtársam azt mondta, hogy az önkormányzati támogatásokról én is tudnék beszélni, hogy hogyan tud egy önkormányzat támogatni. Igen! Mi a VII. kerületben s zintén úgy gondoljuk, hogy a tudás a jövő és a kikapaszkodás útja, ezért a VII. kerületben az óvodában a gyerekek ingyen kapnak enni, hogy járjanak óvodába; ingyen kapják az iskolában a tankönyveket; és tekintettel arra, hogy ha a munkaerőpiacon ma valaki munkát akar keresni, akkor azt a kérdést teszik fel neki, hogy vane érettségije, tude angolul, tude bánni a számítógéppel és vane jogosítványa, ezért a VII. kerületi középiskolákban a gyerekek az érettségi mellé az önkormányzat költségén megszerezhetik a jogosítványt, az angol nyelvvizsgát meg az ECDLt. (Dr. Takács Imre tapsol.) Ezeket, amiket elmondtam, a kormány összesen csak azzal az évi háromezer forintos vagy hány ezer forintos tankönyvtámogatással támogatja - semmi egyébbel! Tehát van állami tám ogatás, de elenyésző. Ha egy önkormányzat valamit tenni akar, azt bizony a maga erejéből kell megtennie. Azt mondta Gémesi képviselőtársam, hogy ez egy stratégia, amit ők képviselnek. Én is ezt mondom, ez egy stratégia; ez az a stratégia, hogy az alsó egyh armad úgysem jár szavazni, nekik nem kell adni semmit. Azoknak a nagyobbik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) felét kell megnyerni magunknak, akik majd elmennek szavazni. Ez egy logikus (Az elnök ismét csenget.) , de nagyon cinikus stratégia, képviselő úr! (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szabó Sándorné, az MSZP képviselője. SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP) : Köszönöm. Én ott szeretném folytatni, ahol Szabó Zoltán képviselőtá rsam abbahagyta, mert igenis ez egy cinikus stratégia és cinikus politika, hogy kitüntetetten támogatnak, mintha a gyermekek tehetnének arról, hogy milyen térségbe, milyen családba és milyen szerkezetű családba születnek. Azért mondom ezt, mert tudjuk, hog y a térségek között óriási különbségek vannak az országban, a családok foglalkoztatottsági lehetőségeiben óriási különbségek vannak, és a családok szerkezetében is. Mert vannak nyugdíjas, rokkantnyugdíjas és munkanélküli családokban
