Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
353 elérte az elmúlt nyolc hónapban - hiszen augusztusig tudjuk figyelembe venni az eredményeket - a 60 százalékot. Úgy hiszem, azt is felelősen megállapíthatjuk, hogy ezt nyilván előseg ítik és elősegítették a közbeszerzési törvény preferenciális szabályai, elsősorban a 10 százalékos árpreferenciára és a helyi preferenciákra gondolok, amit, úgy hiszem, egyetlen képviselőtársam sem vitatott. (17.30) A közbeszerzési törvény céljai között sz erepel egy másik nagyon fontos szempont is, ez a belföldi áruelőállítás és a munkaerőfoglalkoztatás bővítésének a szempontja. Az ennek alapján megfogalmazott nemzeti preferenciális szabályok alkalmazása jogszerű, a társulásról szóló megállapodás 66. cikk e erre a csatlakozásunk időpontjáig lehetőséget ad. Ezt azért fontos, képviselőtársaim, itt most elmondani és kiemelni, mert az Európai Bizottság éves országjelentései ennek ellenére rendszeresen kifogásolják a nemzeti preferenciák alkalmazását. Úgy vélik, hogy azok nehezítik a közösségi vállalkozások piacra jutását, mi pedig úgy látjuk, hogy napjainkban is szükséges és indokolt ezeknek az alkalmazása. Ezzel kapcsolatban azt sem árt megjegyezni, hogy a 2000. évi közbeszerzési statisztikák szerint a külföldi székhelyű vállalkozások a közbeszerzések összértékének 10 százalékát nyerték el nálunk, és ennek 95 százaléka uniós vállalkozásokra jutott. Az Európai Unió közbeszerzésében ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, a nem tagországbeli szállítók részesedése n em éri el az 1 százalékot sem; magyar cégek térnyeréséről, tendernyeréséről nem igazán sokat hallhattunk az elmúlt években. Az igazsághoz és a valósághoz ez is hozzátartozik. Az unióbeli közbeszerzési piacok ma is zártabbak, mint általában más nemzeti piac ok, a tagállamok többsége pedig - az Európai Bizottság minden törekvése ellenére - még most is a nemzeti piacvédelem szinte utolsó eszközének, utolsó bástyájának tekinti az ezen a területen szóba jöhető lehetőségeket. A preferenciális szabályokat illetően a csatlakozásunkat követően nem kértünk derogációt, így viszont most innen is ösztönzöm képviselőtársaimat arra, hogy közösen keressük azokat a megoldásokat, amelyek megengedettek az ajánlatkérők számára az egyéb gazdaságpolitikai szempontok közbeszerzési eljárásokban való érvényesítése során - ne akkor szembesüljünk majd ezekkel a lehetőségekkel! A közpénzek hatékony felhasználása a törvény egyik fő célja. Hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a közbeszerzések révén megvalósuló versenyeztetés 23 száza lékos megtakarítással járhat. Az elmúlt három évi közbeszerzés meghaladta az 1000 milliárd forint összértéket, és ha erre az igen nagy összértékre vetítve vizsgálnánk, mennyi is a lehetséges megtakarítás, akkor, úgy gondoljuk, az a pár százalék már makroga zdasági szinten is jelentős megtakarítást jelenthet, nem is beszélve a gazdasági tevékenység, a foglalkoztatás megerősítését szolgáló feltételeiről. A közbeszerzések révén elérhető kiadáscsökkenés elsősorban a nagy volumenű, illetve összevont beszerzésekné l jelentkezik. A központosított közbeszerzés összesített forgalma 2000ben már 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1998. évi 9 és az 1999. évi 27 milliárd forinttal. A központosított beszerzést végző Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési és gazdasági igazgatósága egyes termékcsoportoknál - mint például a személygépkocsik, irodabútorok, papíráruk - gyakran 20 százalék körüli megtakarításról adott számot. Nem ilyen egyértelmű a helyzet az informatikai berendezések esetében, de mivel társadalmunk a tudás alapú társadalom irányába kíván elmozdulni, nagyon fontos ezen termékek beszerzése. Itt azonban el kell mondani, hogy sajnálatosan szembetaláljuk magunkat egy olyan elavulási folyamattal, amely ezen iparágban a lehető legnagyobb avulást tudja megvalósítani , és azt is lehet látni, hogy a jelenlegi közbeszerzési eljárási rendszer nem tudja megfelelően követni ezeket az árváltozásokat, így a meghirdetés után érvényes piaci árak nagyon sokszor olcsóbbnak bizonyulnak, mint amilyen a meghirdetés állapotában a leg kedvezőbb ajánlattevői ár volt. Erre megoldást jelenthet a kormányhatározat alapján a jövő évben bevezetésre kerülő elektronikus közbeszerzések rendszere, ami új lehetőségeket kínál a közbeszerzések hatékonysága, átláthatósága és nyitottsága tekintetében,
