Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VINCZE LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3510 A jelentésnek fonto s és érdekes része a fiatalok értékválasztásával kapcsolatos elemzések összefoglalása is, itt kiemelkedő, hogy értékrendjükben a család jelenik meg fő értékként, amiből feltétlenül következik az a cselekvési sor, amely a kormányra nézve kötelező érvényű. A felmérés szerint a fiatalok problémái közül a megkérdezettek a legnagyobbnak ítélik meg - 47 százalékban - a munkanélküliséget, 34 százalékban a pénztelenséget, 32 százalékban a lakásproblémákat. Az ifjúság az információs társadalomban címet viselő, ez év i program összesen azt jelenti, hogy ez a téma állt központban, fókuszban; ebbe beletartozik az oktatási rendszerben a számítógépekkel való ellátottság, valamint megítélésem szerint a teleházprogram is. Az ifjúságkutatási programokat, azok eredményeit, ada tait el lehet érni internetes honlapon, így a fiatalok széles köre ehhez hozzá tud férni. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, ez a kiváló és nagy terjedelmű jelentés megér annyit, hogy egy kicsit a részletekbe is beletekinthessünk. Az I. fejezet a család i életciklusról, a párkapcsolatokról, a generációkról szól. Itt egy szomorú tény kerül megállapításra, mely szerint '90 óta 332 ezer fővel csökkent Magyarország lakosságának száma. A lakosság korösszetételére a 14 éven aluliak arányának fokozatos csökkenés e, valamint az idősek egyre növekvő aránya jellemző. 2000ben a 014 éves korúak 17,1 százalékát, a 60 évesek és azon felüliek pedig 19,7 százalékát tették ki a lakosságnak. 2000ben a házasságkötések száma növekedést mutat az előző évihez viszonyítva. A f iatal nemzedék életében az önálló életkezdés, a családalapítás, a gyermekek fogadása és azok felnevelése életük legnehezebb szakasza. Az elmúlt évtizedek alatt a család intézménye válságát élte. A statisztikai adatok erre vonatkozóan arra utalnak, hogy bel áthatatlan következményei lehetnek ennek a folyamatnak, végső soron a gazdasági növekedés fejlődését is gátolhatják. A kormány a kedvezőtlen folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében intézkedések hosszú sorát hozta és hozza. A családok támogatásá ról szóló '98. évi LXXXIV. törvény elfogadásával a korábbitól eltérő elven nyugvó támogatási rendszer került bevezetésre: alanyi jogúvá vált a jogosultság a gyermekvállalást illetően; jár a családi pótlék, a tanköteles kortól az iskoláztatási támogatás, a gyermeknevelési támogatás, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, mely az előző kormány idején például megszűnt. A fiatalok, a fiatal szülők gyermeknevelés miatti jövedelemkiesését valamilyen módon ellensúlyozni kell, ilyen például a kere setarányos gyerekgondozási díj bevezetése. 1999től bevezetésre került a családi adókedvezmény. Ezt a gyermekes családok több mint 70 százaléka tudja igénybe venni, akik pedig nem, azok kiegészítő családi támogatásban részesülhetnek. A gyermekjóléti alapel látások, a gyermekétkeztetés, a gyermekvédelmi szakellátás, a gyermekvédelmi gondoskodás és a gyámügyi igazgatás mind a családok érdekében történő fontos intézkedések. A II. fejezet az egészséges életmóddal foglalkozik. Az ifjúság egészségügyi felméréseibő l az következik, hogy az egészségügyi állapotuk sok tekintetben romló helyzetet mutat. Ennek következtében fontos intézkedések: az egészségügyi programok bevezetése, a szűrővizsgálatok, a szenvedélybetegek ellátása, a drogfogyasztás és más szenvedélybetegs égek leküzdése; esélyteremtés a drogok visszautasítására, például DADAprogram, hatékony egészségmegőrzést megszilárdító sportprogramok, szabadidő- és versenyprogramok fejlesztése - ezekre sokat áldoz a kormány. Néhányat kiemelnék: például a nemzeti atléti kai program, vagy a kiemelt események támogatása, vagy a kosárlabdafejlesztési program, vagy a szabadidősporttevékenységek támogatása, ugyanúgy a Bozsik József nemzeti labdarúgásutánpótlásnevelési program. A III. fejezet a "Képzés: tudástőke, ifjúsági é letút" címet kapta. Fontos kiemelni az esélyteremtést, amely a munkaerőpiacon való előremenetelt és elhelyezkedést segíti; a tanulás és a munka közötti átmenetet rögzíti. Az iskolázottság az a szellemi tőke, amely a munkaerőpiacon jobb elhelyezkedést, enné lfogva jobb élethelyzet megteremtését eredményezi a fiataloknak. A sok intézkedésből egy dolgot emelnék ki: mivel a vidéki fiatalok továbbtanulásának alapvetően fontos
