Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3458 nincs szankció, nincs lehetőség arra, hogy ha ez a terület nem megfelelően kerül hasznosításra, akkor ezt az ötven év bérbeadási idő lejárta előtt módosítani lehessen. Több képviselőtársam is adott be módosító indítványt, mi is adtunk be módosító indítványt. Mindenképpen megfon tolásra ajánlom, hogy kultúrák szerint - ültetvényes gazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés vagy erdészeti kultúra - tegyünk különbséget. Átlagosan egyébként öttíz év közötti bérbeadási időt tartok elfogadhatónak. Az ajánlás 67. pontjában több képvisel őtársammal együtt nyújtottunk be módosító javaslatot a haszonbérlet nagyságára vonatkozóan. (14.10) A 2500 hektár bizonyos körülmények között elfogadható, de nagyon korlátos körülmények között; például árvízvédelem vagy erdőtelepítés. De a 2500 hektár nagy ságrendnél, amikor 300 hektáros családi gazdaságokról beszélünk, vagy arról, hogy egy magánszemély tulajdonában ma Magyarországon 300 hektár termőföld lehet, megfontolásra ajánlom, hogy kapaszkodjunk bele ebbe, és 300 hektárban határozzuk meg az egy termés zetes személy által bérelhető termőföld nagyságát. Ugyanakkor azt is ki kell kötni, hogy ez a személy csak magyar állampolgár lehet. E szabályozás lehetővé teszi azt, hogy bárki, ha természetes személy, magánszemély, földet bérelhessen, és nem zárja ki a k ülföldi haszonbérlés lehetőségét. Vagy így próbáljuk legalizálni azt, ami ellen harcolunk, aminek a beharangozásával készült ez a három törvényből álló csomag, hogy vissza akarjuk szorítani a külföldiek tulajdonlását? Akkor a haszonbérletnél is próbáljunk erre törekedni! Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Kép viselőtársaim! Egy állítás és egy kérdés hangzott el. Amikor arról beszélünk, hogy nagyon kevés embert érint a családi gazdálkodás mint létforma, a 300 hektárral beosztani nagyon nagy hiba lenne. A 300 hektár a maximális érték, mert ugyan 1015 hektáron is , ha olyan jellegű gazdálkodást folytatnak, nagyon hatékony és jó gazdálkodás folytatható, de ha egy korábbi részt elolvas a tisztelt képviselő úr, akkor abból láthatja, hogy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenység - faluturizmus, ök oturizmus, agroturizmus, és még sorolhatnám, milyen tevékenység - van. Ezzel együtt már lehet, hogy 1015 hektáron is nagyon jó családi gazdálkodás folytatható. Tehát ahogy önök beosztják a 300 hektárral, az enyhén szólva követhetetlen. Ez egy matematikai művelet, egy kis számítógéppel könnyen elvégezhető, csak a valóságtól nagyonnagyon messze van. Ezért óvnám a képviselő urat attól, hogy ezt ezzel az egyszerű osztással végezze el, mert nem jut jó megoldáshoz; sokszorosa lesz a családi gazdálkodó ahhoz kép est, amit ön mondott. A másik dilemma, ami a kérdése volt, hogy miért ötven év a haszonbérlet. Tisztelt képviselő úr, ha megnézi, ez a paragrafus a nemzeti földalapra hivatkozik vissza. Ha megnézi a nemzeti földalapnál a 2. §t, hogy mi a termőföldvagyon r endeltetése, akkor mindjárt rájön, hogy tíz pontból csak hét olyan pont van, ami minimum azt igényli, hogy harmincötven év legyen a haszonbérlet hossza, akár ültetvényre, akár tározókra, akár gyenge termőképességű területekre, akár magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területekre gondolunk. Ugyan, ne mondja már, képviselő úr, hogy ezeket a területeket talán öt évre kellene odaadni; miközben a szürkemarhacsorda éppen fölszaporodott és jóízűen legelne, öt év múlva visszavonjuk a haszon bérletet. Tisztelt képviselő úr, erre vonatkozik a haszonbérlet! Passzust passzussal passzítsunk össze, és akkor érteni fogjuk, hogy mi miért van.
