Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
344 Természetesen szólni kell az autópályaépítés ügyéről, és meg kell védenem a bizottságot, hiszen nem kompetenciájuk egy olyan eljárás vizsgálata, amely nem esik a törvé ny hatálya alá. Ezt az általunk 1995ben elfogadott törvény 1. §ának d) pontja teszi lehetővé. Itt sokan elmondták, nem fogom megismételni, e törvény alkalmazása esetén a közbeszerzési tanácsnak semmiféle jogosultsága nincs, tehát ne kérjünk rajtuk olyat számon, amire nincs felhatalmazásuk és nincs kompetenciájuk. Egyébként nem egyedi ez a nemzetközi gyakorlatban, hiszen az európai uniós tagországok törvényei is hasonló kivételeket tesznek lehetővé, és preferálják a saját vállalkozókat, ha nem is ilyen mód on, de megteremtik annak a lehetőségét, hogy ők tudjanak a maguk javára gyarapodni és hasznosulni. Egyébként a mi törvényünk 6. §a a)tól j)ig terjedő pontjaiban pontosan a kivétel lehetőségeit fogalmazza meg. Ha ez ellen parlamenti képviselőtársaimnak k ifogása van, akkor a törvényt kell módosítani, de nem a közbeszerzési tanácson kell ezeket az ügyeket számon kérni. Úgy gondolom, hogy a Magyar Országgyűlés tagjaként mi a Magyar Köztársaság érdekeinek védelmére tettünk esküt, és ugyanezt tette a kormányun k is, és amikor a kormány a közbeszerzési törvény 1. §ának d) pontját megalkotta, akkor pontosan ennek a kötelezettségének tett eleget, hiszen megtette, hogy a magyar vállalkozók, a sokkal rosszabb kondíciókkal induló vállalkozók a nemzetgazdaság gyarapod ása érdekében lehetőséghez jussanak. De ugyanazokat a felhangokat hallom ki az ellenzéki képviselőtársaim argumentációjából, mint amit a státustörvény idején hallottunk, vagy amit akkor hallottunk, amikor megakadályoztuk azt, hogy külföldiek termőföldet vá sárolhassanak Magyarországon. A magyar parlamentben egy magyar képviselőnek és a magyar kormánynak a Magyar Köztársaság érdekeit kell elsősorban védeni (Dr. Latorcai János: Így van!) és nem fordítva. Ráadásul, ha belegondolunk abba, hogy a kilencvenes évek elején mennyi Pharetámogatásban részesült ez az ország, és ott formális és informális úton az adományozó országok a saját szakértői gárdájukból hány szakértő céget jelöltek ki, és az ide juttatott pénznek hány százalékát vitték vissza saját országukba, a kkor nagyon érdekes eredményre juthatnánk. Az EUjelentés ezt soha nem tartalmazza, és általában erről hallgatni szoktunk. Tehát a mi dolgunk az, hogy kellő és illő figyelemmel olvassuk el ezeket a jelentéseket, és a jelentések elolvasása után törjük a fej ünket, hogy a magyar érdekeket hogyan tudjuk a lehető legjobban érvényesíteni. Nézzük meg - visszatérve a témához , hogy jogorvoslati téren milyen lehetőségeket biztosít a törvény, és hogyan élnek e lehetőséggel az érintettek! Olyan eljárások során, ahol egy pályázatnak csak egy nyertese lehet és sok vesztese, természetes, hogy sok a reklamáció és sok a panasz - ez lehet jogos és lehet ok nélküli. Az elmúlt esztendőben a 3800 közbeszerzési pályázatból 700at támadtak meg jogorvoslati kérelemmel a Közbeszer zési Döntőbizottságnál. A bizottság több mint 300 esetben állapított meg jogsértést, és 170 esetben megsemmisíteni kényszerült az eljárást és a döntést, és új eljárás kiírására kötelezte a döntéshozót. Ez a 78 százalék között tetten érhető jogsértés az eu rópai átlagnak nagyjából megfelel, a törvény előírásainak pontosításával ez az arány vélhetőleg javulni fog. Engedjék meg, hogy szóljak az önkormányzatok közbeszerzési gyakorlatáról! Sajátos helyzetükből adódóan nehezen tudnak közbeszerzési eljárást lefoly tatni, hiszen éves költségvetési támogatás alapján terveznek és dolgoznak, éven átnyúló beruházások során helyzetük meglehetősen kiszolgáltatott. De itt hadd hívjam fel a figyelmet még egy olyan dologra, amiről kevés szó esik! Meg van fordítva... - az elnö k úr a beszámolójában mondta, hogy néhány törvényt össze kellene igazítani, hiszen az államháztartási törvény, önkormányzati törvény, közbeszerzési törvény nem mindenhol pontosan illeszthető és nem koherens egymással. Hogy történik ma Magyarországon egy ön kormányzati pályázat vagy valamilyen beruházás lefolytatása? Az első az, ha, mondjuk, csatornát akar egy önkormányzat építeni, akkor pályáznia kell valamilyen forrásra. Megpályázza ezt a forrást; az elnyert összeget utána különféle forrásokból a később kiv itelező pályázók megismerhetik. Ha, mondjuk 400 millió forintot nyert egy ilyen
