Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3423 preferálni annak érdekében - amit itt Pap képviselő úr nagyon helyesen mondott , hogy ez a nemzeti kincs megfelelő védelmet kapjon. Innen jön majd a 20. ponttól a módosító indítványok sora, amire szintén ki szeretnék térni. Ez a bi zonytalanság generálja azt, hogy egy így létrejövő szervezet, amely gyakorlatilag most nincs beágyazódva egy stabil, az agrárium intézményrendszerét átfogó olyan egységbe, amely mind a tulajdonlást, mind a használatot, mind pedig a gazdaságot, gazdálkodást egyértelműen rendezné, addig itt valamiféle bizalmatlansági elv alapon - feltételezve, hogy egy ilyen intézmény óriási vagyonnal gazdálkodván nem biztos, hogy azokat a célokat fogja csupán szolgálni, amelyek itt eléggé röviden a bevezető részben, illetve az első három szakaszban megjelennek - olyan struktúrában gondolkodik, ami az átmeneti időszakra; mert valamennyi módosító indítvány jelzi, hogy ezt a nemzeti földalapot létrehozzuk, de a működtetését addig, amíg az egész rendszer ki nem épül - még egyszer hangsúlyozom, ideértve a birtokpolitikai irányelvek alapján megszületendő törvényeket is , jó lenne úgy ellenőrizni, hogy az megnyugtató legyen a mindenkori politikai erőviszonyok bármelyik oldalának is. Ezekben a módosító indítványokban is vannak kormán ypárti indítványok is kormánypárti képviselőktől, amelyek ezt az intézményt próbálják egy picikét a törvényhozási szint irányába ellenőrizhetővé tenni. Gondoljanak bele, hogy a mi úgynevezett ÁVÜnk és ÁPV Rt.nk, amely akkor a privatizációt indította, ebb en a Házban az akkori hatpárti egyetértés alapján került törvényhozói felügyelet alá. Most egy olyan intézményt hozunk létre, amely a privatizáció után még fennmaradó legnagyobb állami tulajdoni arányt képviseli, ráadásul egy olyan tulajdoni tárgy vonatkoz ásában - nevezetesen, a termőföld részeként , amely az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint is súlyánál fogva indokolja eltérő szabályok alkalmazását. Ezt még a kárpótlási törvény idején mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy el lehet térni az alaptulajd onosi viszonyoktól, a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseitől egy olyan tulajdoni tárgy vonatkozásában, amely a természet része és a többi, ezt indokolni nem kell. Ha egy ilyen kincsről van szó, akkor óhatatlanul felmerül az, ami itt a 2630. po ntig terjedő módosító indítványokban szerepel - bármelyik variáció egyébként jó, mert az elvet követi , hogy ennek a tulajdonosi ellenőrzése; szó nincs arról, hogy valamelyik módosító indítvány is operatíve ennek az intézménynek a munkájába be kívánna ava tkozni, nem is lehet. Jó, hogy nem majd a parlament kezdi el működtetni a földalapot; abból káosz lenne, abból végeláthatatlan kijáró rendszer indulna el, ami nem is biztos, hogy szerencsés és helyes. Ott van a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, rendb en van, gyakorolja a tulajdonosi jogot, ott van a miniszterelnöki, kormányzati felelősség, amikor a kinevezési jogot mind a felügyelőbizottság, mind pedig az ügyvezető igazgató személyének tekintetében biztosítja. (11.30) Azonban, és itt még egyszer mondom , mind MDFes, mind pedig ellenzéki oldalról megjelenő módosító indítványok jelzik, hogy a felügyeletben, tehát a tulajdonosi ellenőrzésben éppen a vagyontárgy nagyságára, megismételhetetlenségére és fontosságára való tekintettel indokolt - és akkor a tech nikán már lehet vitatkozni, hogy melyik módosító indítványt tartjuk leginkább elfogadhatónak - a parlamenti, tehát a törvényhozási kontroll gyakorlása is. Azt gondolom, ha ezt az intézményt valóban annak a célnak megfelelően akarjuk működtetni, amiről itt most beszél mindenki, hogy egy olyan birtokstruktúra alakuljon ki, ami a gazdálkodást hosszú távon segíti és amelynek törvényhozási vonzatai még lesznek a jövőre nézve, mert ezt sem vitatja senki, akkor miért nem lehet vagy mi az oka annak, hogy erre az át meneti időszakra a vagyonkezelés feletti ellenőrzési jogra a törvényhozásnak ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt rálátása legyen. Szili Katalin módosító indítványában szerepel, hogy ellenzéki képviselőkből álljon - nem biztos, hogy ez szerencsés, h ogy ellenzéki képviselőkből. Miért, annyira nem bízunk egymásban? Nem, a parlament azért van, itt mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők egyaránt megválasztottak. Itt a társadalom akkori igényének megfelelő arányban ülnek képviselők, nyilvánvaló an képviselve ilyen
