Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
3424 és olyan választói akaratot. De a választói akarat mindenféleképpen megegyezik abban, hogy az Országgyűlésbe választott képviselőkre bízott társadalmi, nemzetgazdasági vagyon hatékonyan legyen kezelve, tisztességgel legyen kezelve, becs ülettel legyen kezelve, és elszámoltathatóak legyenek azok, akik ezzel a vagyonnal gazdálkodnak. Nos, ennek egyik előfeltétele, hogy egy parlamenti kontroll megjelenjen a nemzeti földalap akár felügyelőbizottságában, én azt hiszem, hogy inkább a felügyelőb izottságban, mintsem az operatív irányításban, mert az nem járható út. Tehát, tisztelt képviselőtársak, ha ezt a gondolatmenetet önök elfogadják vagy ezzel azonosulnak - márpedig a módosító indítványok kormánypárti oldalról is sugallják, hogy egy ilyen igé ny megvan , akkor én még mindig nem tartom későnek az időt arra, hogy akár bizottsági kapcsolódó módosító indítvánnyal is rendezzük azt a részét a dolognak, ami magára a birtokpolitikai irányelvekre, az ezt követő törvényhozási folyamatra vonatkozik, és a nemzeti földalap vonatkozásában a törvényhozási kontrollt, az ellenőrzést rendezi. S akkor innentől kezdve ezt a vitát befejezhetjük, és mindenféle találgatásokkal szemben tudjuk igazolni azt, hogy ez az intézmény egyáltalán nem szolgálja azt a célt, hogy bizonyos köröket - még egyszer mondom - elvtelenül preferáljunk. Tehát, Pap képviselő úr, nem arról van szó, hogy a családi gazdaságok kapjanake támogatást vagy ne kapjanak támogatást, kelle a családi gazdaság megfogalmazás; kell, de az egy üzemméretről beszél. A családi gazdaság nem azt jelenti, hogy most megjelöljük, hogy vagyunk hárman vagy négyen a családban, és 300 hektárig mi elkezdünk gazdálkodni. Az egy vállalkozási formáció, egy közgazdasági egység, és annak a közgazdasági egységnek a belső tart almát bizony egyéb törvényi, illetve támogatási rendszerrel kell nekünk megtölteni. Ha arról beszélünk, hogy valóban a családi gazdaságokat és emellett nyilvánvalóan az ágazatban dolgozó és termelő egyéb gazdálkodási formációkat is helyzetbe kívánjuk hozni - márpedig erre nézve nincs vita a Ház tisztelt frakciói és padsorai között , akkor ennek a rendszernek a kialakításához és működtetéséhez nem elég egy mechanikus intézményrendszer, hanem ahhoz valóban egy átgondolt, teljes reformstruktúra szükségeltetik , amibe beletartozik az az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény is, amelynek végrehajtása időnként csorbát szenved. Itt már többen utaltak arra az évenkénti beszámolóra, amit a miniszternek itt kellene megtenni a Házban, de ez ebben az évben elmarad, amit egyébként nagyon sajnálok. Összességében azonban mégis célravezetőnek tartanám, ha ezeket a módosító indítványokat - és most utoljára mondom - bizottsági csatlakozó módosító indítvánnyal úgy tudnánk szerkezetbe hozni, ami hosszú távra eligazítást ad azoknak, akikről ez szól, másrészt egymással szemben a bizalmatlansági szintet csökkenteni tudja vagy esetleg oldja is. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Tóth Sándor úr, az MSZP képviselője. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddigi felszólalók is nagyon sok mindenben érintették már azt, hogy a kormány nem nyújtotta be e törvényeket megelőzően a birtokpolitikai koncepcióját, és hiányzik az a törvény, ami tulajdonképpen a családi gazdaságok fogalmát rendezte volna. Megítélésünk szerint egyáltalán nem ebben a törvénytervezetben van a helye, nem a földtörvényben, hogy valami fogalmat alkossunk arról, hogy milyen elképzelések lehetnek a családi gazdaságok körül. Ezért én az aj ánlás 13. és 14. pontjáról szeretnék beszélni, amit sajátomnak tudhatok. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy fontolják meg: a nemzeti földalap valóban lehet eszköz ahhoz, működőképes birtokméretek alakuljanak ki, amiről már nagyon régóta, hosszú idő ót a beszélünk, hogy Magyarországon sajnos a birtokszerkezet olyannyira elaprózódott, hogy több százezer vagy több millió földrészletnek van külön tulajdonosa. Ezeknek a földrészleteknek a gazdaságos művelésbe való bevonására lehet egy eszköz a nemzeti földal ap kht. működtetése.
