Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 30 (245. szám) - A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
3408 terjesztette be ezt a törvényjavaslatot. A céllal egyetértek, hiszen Pápától Győrig szinte minden község esetében a szalámitaktika - mint ahogy velünk szemben is csinálták '45ben - és Győr elszívó ereje érvényesül. Visszagondolok a gyermekkoromra, amikor Pápára utaztam, már akkor lehetett érezni, hogy a pápaiak például Győrbe jártak vásárolni. Logikus, hogy Pápától Győrig a községek szinte mindegyike GyőrMosonSopron megyéhez próbál csatlakozni, és én azt mondom, hogy egy képviselőnek - és mi, kisgazda képviselők eddig mindig megszavaztuk egyegy településnek a más megyéhez való csatlakozását, és én sajnos ezért nem tartom most aktuá lisnak ezeket a szigorításokat, mert ha megadtuk a lehetőséget a korábbi Veszprém megyei községeknek, akkor most nagyon furcsa lenne, hogy ebben a kormányzati ciklusban most gyakorlatilag szigorítanánk és a lehetőségektől megfosztanánk azokat a községeket, amelyek ugyanúgy, mondjuk, jelen esetben az említett példában már Győr vonzáskörzetébe tartoznak szinte évszázadok óta. Azt mondhatnám, hogy nagyon nagy baj volt - rövid kétperces hozzászólásomban nyilván nem lesz idő ezt kifejteni , a fő okot abban látn ám, hogy amikor a történelmi egyházmegyéket tönkretették, azáltal gyakorlatilag sajnos a megye mint középső régió szerepe jelentősen csökkent. Most én is úgy látom, hogy nincs értelme változtatni ezen a módszeren, azok a lakosok a bőrükön érzik, hogy hol j obb nekik, melyik megyében jó. Az én megyében is például Szárliget, ami Tatabányához pár kilométerre van, természetesen csatlakozott, és azóta sokkal jobban érzik magukat a szárligeti lakosok KomáromEsztergom megyében, mint az előző megyében. Nincs értelm e véleményem szerint most változtatni, ebben a ciklusban mindenképpen meg kell tartani a jelenlegi szabályozást. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. (10.20) DR. SZENTG YÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem vitás, és jelszóként is szokták mondani, hogy Európa a régiók Európája. 199094 között a régiók szerves fejlődésének egy nagyon helyes, kezdődő állomása volt a köztársasági megbízotti intézmény, amely e szerves fejlődés során elvezethetett volna bennünket ahhoz a régióhoz, amely egyébként a magyar közigazgatásban ismeretlen volt, de a HornKunczekormány - mint tudjuk - ezt a szerves fejlődést 1994ben megszüntette. Függetlenül attól, h ogy ez Európában mégis szükséges lesz, és az Európai Unióhoz csatlakozván valamilyen formában nekünk is fel kell majd fejlődnünk a régiónk szintjére - és ennek ma is megvan már az alapja a területi statisztikai régióknál , mégis Magyarországon a Szent Ist váni megyerendszer alapjai még léteznek (Dr. Kis Zoltán: De ez nem az! Ez a kommunista megyerendszer.) ; ugyanúgy léteznek, mint ahogy az egyházszervezet is létezik. Igaz, hogy annak idején eredendően a megye gazdasági, földrajzi és közigazgatási egység vo lt, és Trianon után ebből sem a földrajzi, sem a gazdasági igazán nem maradt meg, de a közigazgatási kétségtelenül fennáll, ez tagadhatatlan, és véleményem szerint fenn is fog még maradni jó ideig, még akkor is, ha a régiók majd egy szerves fejlődés folytá n ki fognak alakulni. Éppen ezért, mivel megyék léteznek, létezik olyan igény is a különböző községek részéről, hogy esetlegesen megyét változtatna. Egyébként ha megnézzük a régi, Trianon előtti megyeszerkezetet, akkor azt látjuk, hogy minden egyes megye m egváltozott, csonka megyék vannak ma Magyarországon. Még Somogy is változott, amely földrajzilag leginkább az ország belsejében van. Tehát ez is egy meglehetősen természetes dolog, mivel már nem földrajzi egység a megye, csak közigazgatási. Viszont ha ilye n igények felmerülnek a különböző községek részről, ezt kezelni kell. Eddig is megfelelőképpen kezeltük. Az eljárási rendje az volt, hogy a képviselőtestületek döntöttek e kérdésben, felterjesztették a Belügyminisztériumba, a Belügyminisztérium megnézte e nnek a különböző vonzatait, hogyan lehet
