Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
302 összegre, s ugyanúgy keretszerző dés megkötése történt. Ráadásul nemcsak hogy nem történt kísérlet sem a keretszerződésen belül arra, hogy az egyes, egyébként jól elkülöníthető események kapcsán, ha szabad így fogalmazni - egyébként az Államadósság Kezelő Központ kötötte ezt a szerződést az Ogilvyvel , külön tendereztetés történjen, hanem jószerivel még a külön választás sem zajlott le, hanem egyszerűen, persze nagyon lendületesen és nagyvonalúan, mintegy szóbeli megállapodások keretében történt a lerendezése, hogy ezzel a sajátos műszóva l fogalmazzak, azoknak a mozzanatoknak, amelyekkel kapcsolatban ön törvényszegésnek minősíti még azt is, ha nem történik külön tendereztetés, nemhogy azt, hogy, horribile dictu, még külön sem választják ezeket a mozzanatokat. Megmondom őszintén, hogy amiko r először találkoztunk, és a jogi szakértőink először vizsgálták ezt, azért kicsit nagyokat nyeltünk - Hende Csaba államtitkár úr is bólogat. Valóban meg voltunk szeppenve egy kicsit, és tanakodtunk: még ilyet, így is lehet ezt? Aztán bizonyos értelemben v éve ezt természetesnek tekintettük, hiszen öt év telt el, gondolom, az ÁSZ jelezhette volna ezt ez alatt az időszak alatt; de egyetlenegyszer sem került említésre, pedig mindenféleképpen érdekes eset. Ehhez képest mi úgy gondoltuk, hogy ha a keretszerződés t illetően hasonlít is némiképpen a mi szerződésünk, de azt gondolom, ön is belátja, azért sokkal óvatosabb, a törvények szellemét és betűjét sokkal inkább betartó módon igyekeztünk viselkedni, amikor a bizonyos, ön által sokszor kifogásolt Happy End Kft.vel a szerződést megkötöttük, illetve az a tender lezajlott, amelynek a nyertese a Happy End Kft. volt. Azt gondolom, ez a kis történet is rávilágít arra - és ebben egyébként teljesen egyetértünk , hogy ez számos ponton tényleg újragondolásra szorul, stra tégiailag is, tehát nemcsak technikailag - ön fogalmazott így, ebben teljesen egyetértünk. Nemcsak technikailag, hanem a stratégiai mondandóját illetően számos pontján is nagy valószínűséggel újra kell majd fogalmazni a közbeszerzési törvényt. Méghozzá azé rt, azt gondolom, mert akárhogy is közelítjük meg ezt az egész problémakört, maga a közbeszerzés intézménye, ha a gazdaságszociológiai lényegét fogalmazzuk meg ennek az egész kérdéskörnek, olyan szociológiai szerkezettel leírható társadalmi környezetre épü l, ahol már évek, netán évtizedek alatt kialakult a nagyon nagy számú, többékevésbé hasonló erejű vállalkozásokból álló gazdasági élet. Azt gondolom, teljesen természetes törekvés az, hogy ott nagyon sok, a minőségét tekintve többékevésbé hasonló gazdasá gi erejű szerveződés van; s az egészséges, demokratikus, nyílt verseny döntse el köztük, hogy ki kapja a különböző megrendeléseket. Sajnos azonban azt kell mondanom, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben sem, általában sem, most sem igazán, és a törvény h atálybalépése idején sem volt egy ilyen szociológiai szerkezettel leírható ország. Szó sincs arról, hogy az elmúlt évtized viharos gyorsaságú és sok szempontból bizony ideológiailag súlyos aggályokat támasztó átalakulási folyamatai során sok, egyenként is erő, és többékevésbé hasonló erejű gazdasági szerveződés jött volna létre. Sőt, ennek ellenére olyan gazdasági környezet alakult ki, ahol a versenyerő szempontjából sokkal inkább rendkívül eltérő gazdasági erejű vállalkozások léteznek. Ennek következtében bizony - és ez általában is elmondható a liberalizálás szent jelszavával és törekvésével kapcsolatban , ha egy olyan társadalmi környezetben akarunk mindenáron liberalizálni, ha úgy tetszik, ráereszteni a szabadságot egy olyan környezetre, ahol a gazdasá gi erejüket tekintve, egyáltalán az alkuerejüket tekintve nagyon is eltérő szerveződésekről van szó, akkor ebben az esetben ez az egyébként nemes törekvés, hogy liberalizáljunk és legyen szabad a verseny, valójában az ellentétére fordul. Mert ez azt jelent i, hogy ilyen esetben döntően az erősek biztos nyerési pozícióját erősítjük meg azáltal, hogy általában szabadságot biztosítunk. De ha a számba jöhető jelöltek 90 százaléka eleve olyan hátrányokkal indul, amelyek formálisan igen, de tartalmilag lehetetlenn é teszik a számukra azt, hogy nyerjenek az ilyesféle tendereken, akkor máris ott tartunk, hogy a szándék gyakorlatilag nemes volt, hogy virágozzék száz virág, a verseny legyen tiszta és nyílt, csak az hibádzik, hogy a szereplők döntő többsége teljesen alka lmatlan a nullszint elérésére is. Ebben az esetben, minden törekvéssel szemben - szociológiailag, gondolom, ön is elismeri ezt a helyzetet , ha egyenlőtlenek a szereplők, akkor az
