Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2969 letisztult és az 1995ben megfogalmazott alapelveket, és az előttünk lévő határozattervezet felépítés e is ezt az álláspontot tükrözi. A jelentés ugyanis a hat évvel ezelőtt megfogalmazott értékek és célok sorrendjében vizsgálja és értékeli az azóta bekövetkezett fejlődést. Változatlanul követett érték az oktatás megfelelő minősége és a minőségellenőrzés, a nyitottság és átjárhatóság, az egyetemi autonómia és az önkormányzatiság elve. 1998 után az új kormány épp az alapelvek és a létező felsőoktatási gyakorlat közötti ellentmondásokat igyekezett kiküszöbölni. Az 1995ben meghirdetett méltányos tehermegoszt ás elve, valamint a diákokra és szüleikre egyre súlyosabban nehezedő anyagi kötelezettségek tapasztalata egyre inkább összeegyeztethetetlen volt egymással, és ezt az ellentmondást csak az 1998ban hatalomra került koalíciós kormányzat tudta feloldani. Mind enekelőtt az esélyegyenlőség objektív mércével mérhető elvével helyettesítette a méltányos tehermegosztás korábbi célját, amelynek szükséges, de még korántsem elégséges első lépése a kötelezően előírt állami egyetemi tandíjak megszüntetése volt az első dip lomájukat megszerezni kívánók körében. A döntés következtében látványosan megnövekedett a felsőoktatás intézményeibe beiratkozók száma; a korábban kiszorult és kiszorított középrétegek fiataljainak továbbtanulása elől elhárult egy olyan pénzügyi akadály, a minek leomlása után még így is számos nehézség fennmaradt. Míg 1995ben a 1822 év közötti korosztály tagjainak csupán 17 százaléka vett részt felsőoktatási képzésben, 2001ig 34,8 százalékra nőtt ez az arány. A kormány továbbtanulás iránti elkötelezettség ét jelzi, hogy már a közeljövőben 50 százalékra akarja növelni a felsőfokon továbbtanulók arányát. Országos érdek fűződik ahhoz, hogy szociális helyzetétől függetlenül minden tehetséges érettségizett fiatal bejuthasson a felsőoktatásba, mivel a jövő munkae rőpiacán már az uniós országok jól képzett fiataljaival kell versengeniük a magyar álláskeresőknek. 2002ben a felvételi arányok tekintetében várhatóan már elérjük az Európai Unió átlagát, a 42 százalékos továbbtanulási arányt. A felvettek arányának a múlt beli változásai és a közeljövőben tervezett növekedése jól indokolja azt a kérdésfelvetést, hogy vajon miért együtt tárgyaljuk az elmúlt időszak teljesítményéről, azaz az 1995. évi országgyűlési határozat megvalósulásáról szóló jelentést, illetve a felsőok tatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló, tehát a jövőre vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot. Az elmúlt három és fél év felsőoktatáspolitikája ugyanis töretlenül folytatódna a jövőben, ezért egy együttes általános vita keretében kell tárgyal ni mind a közelmúlt felsőoktatási folyamatait, mind a közeljövőben érvényesülő tendenciákat, hiszen mindkettőt azonos oktatáspolitikai szemlélet vezérli. (11.20) Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A felsőoktatás 1990 utáni reformját több lépésben hajtották végr e a felelős kormányok, mindenekelőtt az univerzitás, az egyetemes egyetemlegesség, az egyetemes és részekre nem szabdalható tudomány elvéhez igazodó, a nyugateurópai típusú egyetemek modelljéhez kellett közelíteni a hazai felsőoktatást. Ennek a közeledésn ek a folyamatában 2001. január 1jén jött létre az új magyar felsőoktatási intézményhálózat és kezdődött el a felsőoktatási fejlesztési program. Ugyancsak a nyugateurópai, az egyetemes tudományt szolgáló felsőfokú oktatás jegyében játszott szerepet Magyar ország az 1990. évi bolognai nyilatkozat, majd az e nyilatkozat szellemiségére épülő, 2001ben aláírt prágai nyilatkozat megfogalmazásában, amelyek a felsőoktatás európai továbbfejlesztésének a fő irányait foglalják össze. Talán nem érdektelen legalább egy szelíd, szolid lábjegyzetben megállapítani, hogy történelmileg is jelképes értékű ezeknek a nyilatkozatoknak az aláírása, hiszen a középkori Magyarország több neves államférfija és tudósa tanult mind az akkori bolognai egyetemen, mind pedig Prágában. Az 1 995. évi országgyűlési határozat célul tűzte ki a képzések és a képzési szintek közötti átjárhatóság megteremtését. Kialakult a hazai felsőoktatás négy szintje és a szintek közötti átmenet.
