Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2970 A kreditrendszer bevezetése révén az átjárhatóság évről évre javul t. 2002. szeptember 1jéig a magyar felsőoktatás minden intézményében bevezetik a kreditrendszert. Ez a rendszer a hallgatói mobilitás leghatékonyabb eszköze, segítségével megvalósítható a hallgatók képzési szintek, szakok, felsőoktatási intézmények és ors zágok közötti szabad mozgása. A magyar kreditrendszer már összhangban áll az európai kreditátviteli rendszerrel, és így egyre nagyobb mértékben válik lehetővé a magyar hallgatók külföldi részképzése. Tisztelt Ház! Az előttünk lévő országgyűlési határozatte rvezet korrekt módon, pontról pontra tárgyalja az 1995. évi célkitűzéseket és a célok megvalósulását. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja egyetért a jelentés tartalmával, és támogatja annak elfogadását. Képviselőcsoportunk egyöntetűen támogatja a f elsőoktatás kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadását is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. A vezérszónoki felszólalások köréb en megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. BALCZÓ ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A tá rsadalom jólétének alapját a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások, azok minél jobb kihasználása jelenti. Szerencsés országok esetében a természeti adottságok megteremthetik ezt az alapot. Magyarországot a trianoni döntés megfosztotta természetes gazdas ági, földrajzi egységétől, feltételeitől, számunkra azóta a gazdaság fejlődésének alapját az emberi, az úgynevezett humán erőforrás kiaknázása teremti meg - tudatosan használtam most ezt a gazdasági terminológiát. Ezért is van különleges jelentősége a mai témánknak, a felsőoktatás helyzete elemzésének a benyújtott beszámoló és a jövőre vonatkozó határozati javaslat alapján. A MIÉP álláspontja röviden összefoglalható: a megnövekedett hallgatói létszámhoz meg kell teremteni a minőségi képzés megtartásának és - sajnos azt kell mondanom - helyenként visszaállításának infrastrukturális és személyi feltételeit. Ennek megfelelően a beszámolót és a határozati javaslatot nem pontonként kívánom értékelni, hanem e legfontosabb cél teljesítése szempontjából. Néhány megá llapítást azonban indokolt tennünk a beszámoló stílusával, színvonalával kapcsolatban is. Nagy a hasonlóság a korábbi rendszerben megszokott kényszeredett jelentéstételi stílus és e jelentés stílusa között. A megfogalmazások sok helyen nem konkrétak, semat ikusak, és sajnos nyomokban sem tartalmaznak önkritikus elemet. Ez kissé azt is eredményezi, ami lélektani kérdés, hogy ha egy beszámoló, a beszámoló készítője önmaga is egy mérleget kíván adni, akkor az ahhoz hozzászóló is valóban kiegyensúlyozottan érték eli. Természetesen most is jogos igény az objektív véleményalkotás, de amikor egy választási propaganda ízű, csak pozitívumokat tartalmazó anyagot olvas az ember, akkor óhatatlanul elkezdi hozzátenni, néha talán erőteljesebben is, a kritikai elemeket. Ez a beszámoló nem enged betekintést a valódi előrelépés és a nem teljesült elemek arányába, nem alapszik tényeken és hatáselemzéseken. A hallgatói létszámnövelés teljesült, a korosztály 34 százaléka tanul felsőfokú képzettség megszerzéséért, 2002ben elérjük az EUátlagot, és megcéloztuk az 50 százalékot is. Ez dicséretes - de miért hallgat következetesen minden kormányzat a diplomás hallgatók elhelyezkedésének a helyzetéről, a képzettség szerinti szakmában való, diplomát megkövetelő munkába állás számszerű ad atairól? A felsőoktatási képzés vagy bármely reform sikerét a végzettek munkaerőpiaci értéke és a szakmában való elhelyezkedése határozza
