Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VINCZE LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2964 A korszerű f elsőoktatási rendszerekben a nappali képzési formák mellett, azokat kiegészítve az esti, levelező és távoktatási formák szerepe folyamatosan növekszik, takarékosabbá téve a képzést, növelve a hallgatói létszámot, szabaddá téve a tanulás és továbbképzés fol yamatát. A hallgatói létszám növelésének és a felsőoktatás kiegyenlített színvonalának alapfeltétele az átjárhatóság és a tanulmányok folyamatosságának a megteremtése. Így a képzési szintek között időveszteség nélkül is lehetővé válik a hallgatóknak, hogy tanulmányaikat a következő szinten folytathassák. Ezt segíti a kreditrendszer kidolgozása, amelynél figyelembe kell venni az európai integrációs követelményeket is. Az irányelv emellett a versenysemlegesség szempontjából a nem állami intézmények körében el engedhetetlennek tartja az intézményalapítás és képzés szabadságának biztosítását, valamint a versenyt ösztönző és piacépítő állami szerepvállalást. Bővíteni kell az önálló intézményi gazdálkodás közgazdasági és jogi kereteit a biztonságos gazdálkodás egyi dejű erősítése mellett. Korszerűsíteni kell az intézményi, szervezési és vezetési struktúrát. Tisztelt Ház! Az 1995ös országgyűlési határozati javaslat 5. pontjában felkérte az akkori kormányt, hogy az irányelvekben foglaltak megvalósításáról kétévenként készítsen jelentést. Ilyen jelentés azonban azóta első alkalommal most került az Országgyűlés elé, melynek állást kell foglalnia a tekintetben, hogy a korábban kitűzött célok hogyan és milyen mértékben valósultak meg. Ennek megfelelően a most tárgyalásra k erülő H/5030. számú határozati javaslat a jelentés adataira támaszkodva értékeli a felsőoktatás fejlesztési koncepciójának megvalósítását és annak elért eredményeit. Öt pontban határozza meg a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljait. Az első cél az, ho gy költséghatékony, de jól működő felsőoktatásunk legyen. A második cél, hogy az EUtérség változásait vegyük figyelembe. A harmadik egy akadémiai reform elindítása, amely értelmessé teszi a felsőoktatás szakösszetételét és megerősíti annak szellemi hátter ét. Negyedik: a létrejött felsőoktatási intézményeink a régió szellemi központjává váljanak, de tudományos, kutató és társadalmi központok is legyenek majd. Ötödik: mindehhez társuljon és illeszkedjen a célokat támogató felsőoktatási finanszírozási rendsze r. Jelentős fejleménye a felsőoktatásnak, hogy Magyarország 1999. június 19én aláírta a bolognai nyilatkozatot, amely kimondja, hogy az európai felsőoktatási térség kialakításához a felsőoktatási politikánk koordinálására van szükség. Ennek egyik pontja c élul tűzi ki az alapvetően két fő cikluson, az alapképzésen és az egyetemi képzésen alapuló rendszer bevezetését. A világon ugyanis alapvetően két modell működik, a duális vagy párhuzamos, illetve a lineáris vagy soros képzés. Magyarországon és a kontinent ális Európa több országában a duális rendszerű képzés terjedt el, melyben már a bemenetnél különválik az egyetemi és a főiskolai képzés. Ettől eltérő az angolszász modellű képzés, melynek első ciklusában minden hallgató részt vesz, majd ezután van lehetősé ge eldönteni, hogy egyetemi alapoklevelükkel kilépnek a munkaerőpiacra, vagy az egyetemi oklevél megszerzéséért tovább tanulnak. Mindkét modellnek számos előnye és hátránya van. Az angolszász modell előnye, hogy mindenki egy egyetemi alapozó képzésbe lép b e, és az igazi döntés vagy a szakosodás későbbre tolódik. Ezzel szemben a mi rendszerünkben már a felsőoktatásba való jelentkezéskor el kell dönteni a diáknak: egyetemen akare tanulni avagy főiskolán. Minden országban, így hazánkban is fontos elvárás a fe lsőoktatással szemben, hogy átlátható, kiszámítható és költséghatékony legyen, kövesse a gyors gazdasági, társadalmi változásokat. A kormány 2000ben rendeletet hozott a felsőoktatási intézmények normatív finanszírozásának átalakításáról. Az új normatív fi nanszírozás az oktatáspolitikai célkitűzések követésére ösztönző, teljesítményorientált, kiszámítható támogatást jelent. A magyar felsőoktatás jó úton halad, jó úton jár. Az intézményhálózat átalakult, ez konszenzussal történt meg, ha jól emlékszem, 92 szá zalékos parlamenti támogatottsággal. 2000. január 1jén létrejött 25 állami felsőoktatási intézmény az eddigi 52vel szemben; 23 intézmény tartozik az Oktatási Minisztérium, egy a Honvédelmi, egy pedig a Belügyminisztérium felügyelete alá. A 25ből 14 egye tem és 11 a főiskola. Az új intézményhálózatban az egyetemeknek vannak főiskolai karai, így az együttműködés új lehetőségei valósulhatnak meg a jövőben a magyarországi duális rendszerű felsőoktatási képzésben.
