Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VINCZE LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2963 Az 1993as felsőoktatási törvényben megszületett Felsőoktatási és Tudományos Tanács akkor felefele arányban a kormány tagj aiból és a felsőoktatás képviselőiből álló testületként próbálta betölteni a feladatát. Az eltelt esztendők bebizonyították, hogy ezen az összetételen változtatni kell. Az 1996os törvénymódosítás előkészítése során újrafogalmazódott a Felsőoktatási és Tud ományos Tanács szerepe és a feladat betöltéséhez optimálisnak vélt összetétele is. Ennek megfelelően a Felsőoktatási és Tudományos Tanács az oktatási miniszter feladatainak ellátását segítő, javaslattevő, döntéselőkészítő testület, ilyen formában a legfel ső szakmai felsőoktatási testület. Legfontosabb feladatai közé tartozik a különböző stratégiai kérdések felvázolása, elemzése, koncepciók, alternatív megoldási javaslatok megalkotása, főként azon kérdések megfogalmazása, melyek a felsőoktatás szervezeti át alakulását, anyagi forrásait is érintik. A mindenki által hangoztatott álláspont szerint a rendszerváltást követően felsőoktatásunk mélyülő, sőt egyre mélyülőbb válságba került. Ebből az állapotból csak a magyar felsőoktatás mélyreható reformjával lehetett kikerülni. A problémáknak jórészben strukturális okai voltak, és a baj sokkal nagyobb volt, semhogy azt fiskális szemlélettel és látszatintézkedésekkel orvosolni lehetett volna. A tandíj bevezetésével és az oktatói létszám leépítésével rossz intézkedések születtek az előző kormányzat idején. A kibontakoztatást az egyetemek európai értelemben vett újjászervezése jelenthette, és azoknak az eszméknek, törekvéseknek, helyes és jó szokásoknak a visszaállítása, melyek ezeket az intézményeket a szocializmus előtt jellemezték. Egyedül ezen az alapon van kibontakozás, lehetséges a fokozatos előrelépés, várható a kedvező kihatása azoknak a rendelkezéseknek, melyek nélkül jobb esetben is csak tüneti kezelésekre kerülhetne sor. A szükséges lépések megtételének fontossá gát felismerve az Országgyűlés a 107/1995. számú határozatában megállapította, hogy a felsőoktatás a magyar polgárosodásnak és a gazdasági modernizációs folyamatoknak az egyik legfontosabb tényezője. Erre való tekintettel 15 pontban fogalmazta meg a felsőo ktatás előtt álló feladatokat. Felhívta a kormányt, hogy az irányelvben megfogalmazottakat tartsa szem előtt és érvényesítse a fejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében. A fejlesztés szükségessége - olvassuk az irányelvekben - azon országok általáno s tapasztalataiból ered, hogy a felsőoktatásban folyó képzés, kutatás és fejlesztés magas színvonala és hatékonysága elengedhetetlen a gazdasági növekedés biztosítása, a piacgazdaság egészséges működése, az európai integrációban való részvétel és a nemzetk özi gazdasági verseny kihívásaira adandó válaszok megfogalmazása érdekében. (10.50) A felsőoktatás az a társadalmi szervrendszer, amely egyszerre képes a nemzeti és egyetemes műveltség hagyományait megőrizni, átörökíteni, valamint gazdagítani, a legkorszer űbb nemzetközi követelményeknek megfelelni, ugyanakkor azokat a társadalom és a gazdaság számára közvetíteni. A képzettség szintjének és minőségének kiemelt szerepe van a felnövekvő generációk munkaerőpiaci esélyeinek növelésében. Elengedhetetlenül fontos nak tartja az irányelv, hogy a felsőoktatás fejlesztésében meghatározóak legyenek a társadalmi értékek és igények, a nemzeti célok, a szakmai értékek, összhangban az ország anyagi lehetőségeivel és a központi költségvetés lehetséges tehervállalási képesség ével. Nagy súlyt kell helyezni a képzés minőségére, valamint arra, hogy a képzés nyitottá váljék a továbbtanulni vágyó polgárok számára, esélyt adva a tudásszerzésre, a pályára való felkészülésre, a továbbképzésre és a pályamódosításra. Ez utóbbira azért v an szükség, mert a piacgazdaságra való áttérés következtében másfajta tanulásra és tudásra van szükség. A rövid távú, egyszeri tudásszerzést felváltja az egész életre szóló tudás koncepciója, mert csak ez biztosíthatja a munkavállalóknak, hogy a modern kor ok által megkövetelt tudásszintet megszerezhessék, és ezáltal eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába. Ez megköveteli a felsőoktatási intézményektől, hogy rugalmas szerkezetű, átjárható és tudatos, folyamatos bővítést lehetővé tevő képzési ren dszer keretén belül kínáljanak oktatási lehetőséget, amelyet aztán a hallgatók saját igényeik szerint kiegyenlítődött esélyekkel vehetnek igénybe. Ki kell alakítani az oktatók és egyéb dolgozók hallgatói létszámhoz megfelelő optimális arányát.
