Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 27 (242. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló 107/1995. (XI.4.) Ogy. határozat megvalósulásáról szóló beszámoló; a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SÁRINGER GYULA, az oktatási és tudományos bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
2954 A két témakört tárgyaló a nyagban a dolog természeténél fogva átfedések vannak. A fejlesztési irányelvekről szóló 107/1995. (XI.5.) számú országgyűlési határozat 15 pontban tárgyalta a mintegy közel hat évet átívelő ciklusban történteket. Az 1. pont a hallgatói létszám növelésével foglalkozott. Ebben a kérdésben a kormányoldalt képviselők és az ellenzéki képviselők között konszenzus alakult ki. Senki sem vonta kétségbe, hogy a 1822 éves korosztálybeli népességnek jelenleg 34,8 százaléka tanul a felsőoktatási intézményeinkben. Az 19 95ös országgyűlési határozat 2001re csak 30 százalékos hallgatói arányt irányzott elő, tehát 4,8 százalékos növekedés történt. A kormány eltökélt szándéka, hogy 2005ben az említett korosztály 50 százaléka kerüljön a felsőoktatásba, és ezzel elérjük az E urópai Unió hasonló százalékos arányát. A 2005ben bevezetendő emelt szintű érettségit tett tanulóknak már nem kell egyetemi felvételi vizsgát tenniük. Az idézett országgyűlési határozat 2. pontja az átjárható és rugalmas képzési szintek kialakítását tárgy alja. Mint ismeretes, ma a felsőoktatási törvény szerint felsőoktatásunknak négy kiemelt szintje van, a szintek közötti átjárhatóságot jogszabály biztosítja, tehát a határozatnak ez a pontja is teljesült. A 3. pont "A részidős és távoktatási formák jelentő sége a nappali képzés mellett" címet viseli. Az elmúlt ciklusban a Nemzeti Távoktatási Tanács megújításával messzemenően támogatta a kormány a részidős távoktatási formák fejlesztését. Összesen tíz regionális központból álló távoktatási hálózat került megs zervezésre. Ezzel eleget tett a kormány ennek a határozatnak a megvalósítása érdekében is. A 4. pontban az önálló hallgatói munka szerepének és súlyának növeléséről volt szó. Az önálló hallgatói munkát a könyvtári infrastruktúra fejlesztése teszi lehetővé. Ezen a téren 2000től minden felsőoktatási intézményünk nagy sebességgel, 155 megabit/szekundum sávszélességgel csatlakozik a világhálóra. Ez már a nemzetközi élvonalba kerülésünket jelentette. Az 5. pont a képzések és a képzési szintek közötti átjárhatós ág megteremtése a kreditrendszer segítségével. Ez 2002. szeptember 1jéig kell hogy megvalósuljon. Ezzel a hallgatói mobilitás mind országon belül, mind a külföld felé meg fog valósulni. A MAB 450 alapszakot akkreditált, ezt csökkenteni kell a jövőben 200ra, később pedig 120ra. Ebben egyetértés alakult ki a bizottság mindkét oldalán. A 6. pont a minőséget tanúsító akkreditációval és a minőségbiztosítási rendszerekkel foglalkozott. A Magyar Akkreditációs Bizottság befejezte a felsőoktatási intézményeink és azok szakainak hitelesítését, az OM pedig kidolgozta a minőségbiztosítási rendszer megvalósítására vonatkozó tervét. Többcsatornás finanszírozási rendszer van jelenleg életben, amelynek egyik része a normatív finanszírozás, a másik a céltámogatások pályáz ati formában való elosztása. 2000ben és 2001ben az OM nyolc intézménnyel kötött szerződést a benyújtott intézményfejlesztési tervek elbírálása alapján. Ezek az intézmények közel 42,5 milliárd forint fejlesztési pénzt kaptak. A MAB mint önálló szakmai tes tület véleménye biztosítja a szakmai, minőségi követelményeket. Az egyházak felsőfokú intézményei az állami intézményekkel azonos ellátásban részesülnek. E témakörben vitára nem került sor. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A mostani jogszabályok... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő út, ötperces időkeret állt rendelkezésére. DR. SÁRINGER GYULA , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Akkor később folytatom. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
