Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 12 (240. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2837 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Juhász Ferenc úr, az MSZP képviselője. JUHÁSZ FERENC (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Megmondom őszintén, hogy az ért vagyok gondban, mert én most Kosztolányi képviselő úrnak szeretnék válaszolni, és Kosztolányi képviselő úrnak általában nem szoktam válaszolni, mert teljesen fölösleges, és nem is a két botránnyal kapcsolatosan szeretnék válaszolni. De, képviselő úr, v olt nekünk egy Gyuricza Béla nevű tábornok kollégánk, aki még egy más Fideszben volt, akivel együtt voltunk négy évig a parlament honvédelmi bizottságában, akinek egyetlenegyszer nem jutott volna eszébe akár csak egy ilyen gondolatmentet is elmondani, mint önnek egyébként sokszor van szerencséje, és egyébként egészen biztosan pironkodott volna azon, amit most itt ön mondott, illetőleg amit önök csinálnak. Mert volt benne szakmai tisztesség, volt benne a kollégákkal való együttműködési szándék, és én semmi m ásért nem kérek szót, csak azért, hogy a tisztelt rádióhallgatók és akik bennünket figyelnek, tudják, érezzék, hogy azért Gyuricza Béla - Isten nyugosztalja - nem ugyanaz, mint Kosztolányi képviselő úr. Köszönöm szépen. (Mécs Imre tapsol.) ELNÖK (dr. Wekl er Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitát lezárom, mivel több felszólaló nem jelentkezett. Megkérdezem Szabó János miniszter urat, kíváne reagálni a vitában elhangzottakra. (Dr. Szabó János: Majd a szavazás előtt.) A módosító javaslatokról tört énő határozathozatalra a következő ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lentner Csaba képviselő úr, a MIÉP képviselője: "A magyar tudomány napja alkalmából" címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Országgyűlés! Nemes hagyomány, hogy november 3ától kezdődően az ország egyetemein és akadémiai kutatóintézeteiben konferenciák és emlékülések zajlanak. A hazai tudóstársadalom a magyar tudomány napját ünnepli, illetve a magyar tudományt ünnepli. Ebből az alkalomból reális számvetést is kell készítenünk, hogy hol tart ma a hazai tudományos élet, és milyen újabb célkitűzések fogalmazhatók meg az új évezredben Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítására. 176 évvel ezelőtt Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megteremtés ére. Most, a magyar tudomány napján, annak 2001. évi ünnepségei sorában is helyt- és időtállóak a nagycenki gróf naplójából kiolvasható gondolatok, miszerint: erős erővel meggyőzni nem mindig lehet, hanem a bölcsesség győz mindenütt. Az új évezred mérföldk övét átlépő Magyarországnak pedig egy és háromnegyed évszázad elteltével is a kiművelt emberfők sokaságára, a pallérozott elmék széles tömegeire van szüksége, hogy a társadalmi bölcsesség talaján állva erős, egészséges és a múltját tisztelő generációkat tu djon fenntartani. (19.30) Az ezredfordulón a társadalomtudományokat művelő tudósok számára óriási kihívás, hogy a gazdasági és társadalmi nehézségeket, a fejlődési tendenciákat analizálják, és minél jobb gyógyírt találjanak a problémá kra. A millenniumi év után talán elmondhatjuk, hogy ismét jó táptalajra hullanak Magyarországon a költségvetési pénzügyi támogatások. A tudományos élet eredményeinek,
