Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
276 szokták: alezredesekből Dunát lehetne rekeszteni. A piramis szerkezet ű szervezetekben - és a hadsereg sajnos ilyen - szinkronban kell hogy legyenek a beosztások a rendfokozatokkal. A piramis alján - hogy csak a tisztekről beszéljünk - vannak a hadnagyok, a tetején a tábornokok. A mai szerkezet azonban sajnos nem piramis ala pú, a főtisztek sávja bizony erősen meg van vastagodva, és azt gondolom, ez így nem tartható tovább. Itt azonban rá kell mutatnom néhány olyan pontra, amiben a törvény megfogalmazóival sajnos nem értek egyet. Mindannyiunk előtt világos, hogy a belátható jö vőben a Magyar Honvédségben nem fognak majd szolgálatot teljesíteni sorozás útján behívott katonák. A törvény szövege szerint ekkor megszűnne a rendfokozat nélküli katona, a honvéd, aki akár nyolc általános iskolai végzettséggel is belép a hadseregbe mint szerződéses katona, és azonnal őrvezetői rendfokozatot kap. Egyetértek Petőfi Sándorral, aki egyik versében így ír: "Isten után a legszebb és a legszentebb név a honvéd nevezet." Már ma sincs szégyellnivaló azon, hogy valaki honvéd. A szerződéses katonát a sorkatonától nem rendfokozattal kell megkülönböztetni, hanem a most tárgyalt törvényben leírt járandóságokkal. A legénységi állomány rendfokozatait, illetve rendfokozatnélküliségét - a törvény szelleméhez igazodva - a katonai beosztáshoz kell illeszteni. Visszaköszön a törvény szövegéből néhány múltból itt rekedt reflex is. Ilyennek látom például azt az előírást, miszerint a katona köteles bejelenteni külföldre távozását. Itt vagyunk az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, amikor útlevél nélkül járh atunkkelhetünk Európa majd húsz országában - vagy csupán az Unión kívüli országok számítanak majd külföldnek? (11.40) Nézetem szerint a demokratikus elvekkel ütközne, ha ez a szabály benne maradna a törvényben. Hasonlóan nem tartom helyesnek a Magyar Honv édségbe belépés felső korhatárát megszabni. Miért éppen 47 év? - tehetném fel a kérdést. A törvény ugyanezen szakasza számos, valóban fontos feltételhez köti a szolgálati jogviszony teljesítését, köztük egészségügyi, pszichikai, fizikai követelményeket eml ít. Ha valaki minden feltételnek eleget tesz, az életkor ne legyen kizáró ok mindaddig, amíg teljesíthető ugyanezen törvény egy másik szakaszában leírt azon feltétel, hogy a szerződéses katona szerződésének időtartama minimálisan két év, és azon szakasza, mely szerint a nyugdíjkorhatár a honvédségben az 57. életév. Ezen pontok teljesüléséhez azonban nem szükséges külön leírni, hogy a szolgálatkezdés ideje az 55. életév betöltése után nem lehetséges. Fontosnak tartjuk ugyanezt az elvet érvényesíteni a reakti válásra is. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon fontos rész azonban kimaradt ebből a törvénytervezetből, amit a FideszMagyar Polgári Párt helyénvalónak tartana, hogy tartalmazzon. Nevezetesen az, hogy az egész életüket a haza védelmének szentelő polgártársa inkról, a katonákról - akik több évtizedes katonai szolgálat után esetleg család nélkül vagy egyéb körülmény miatt magukra maradottan gondozásra szorulnak - a honvédségnek, a magyar államnak gondoskodnia kell. Ezért javasolom, hogy ez a törvény egy későbbi időponti hatályba léptetéssel fogalmazza meg olyan otthonok igénybevételi jogosultságát a nyugállományú hivatásos honvédtisztek és tiszthelyettesek számára, akik rászorulnak ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére. Nincs nemesebb hivatás, mint annak vá llalása, hogy akár élete feláldozásával is hazáját védelmezi a katona, aki vállalja, hogy békeidőben, itthon és külföldön, távol családjától szolgál gyakorlatokon és nemzetközi missziókban vagy fegyverek közt, szigorú fegyelmi követelményeknek eleget téve tölti el élete aktív részét. Ezek az embertársaink, ezek a nemzettársaink megérdemlik, hogy az állam a törvény által is kötelezve gondoskodjon öregkoruk békés, gondtalan nyugalmáról. Ezért javasoljuk, hogy a Magyar Honvédség a haderőreform következő szakas zában hozzon létre olyan nyugdíjasházakat, ahova visszavonulhatnak a magukra maradt idős honvédtisztek és tiszthelyettesek. Mindezen felvetéseim ellenére is le kell szögeznem, hogy ez a törvényjavaslat összességében jó, filozófiáját tekintve a haderőreform célkitűzéseit viszi előre, illetve hozzájárul annak megvalósításához.
