Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÖRÖMI ATTILA (Fidesz):
277 Tisztelt Országgyűlés! Az általunk megkezdett haderőreform - amelyről kimondhatjuk, hogy az elmúlt évtized egyetlen valódi haderőreformja - célkitűzései között hangsúlyoztuk, hogy már a z első szakaszban javítani fogjuk a katonák élet- és munkakörülményeit. A hivatásos és szerződéses állomány jogállásáról szóló törvény ennek alapjait rakja le. A katonák az elkövetkező évben mintegy 70 százalékos illetményemelésben fognak részesülni. Ehhez kapcsolódik a lakásépítési és a laktanyarekonstrukciós program, amely által a katonák mindennapjainak élettere újul meg. Az a célunk, hogy ne csupán a követelményekben, hanem a juttatásokban is felzárkóztassuk a Magyar Honvédség állományát a NATOhoz. Te rmészetesen tudjuk, hogy a korszerű haderőt nemcsak a jól képzett és más vonatkozásokban is jól kondicionált katonák alkotják, hanem a modern fegyverrendszerek, haditechnikai eszközök és hadifelszerelés is szükségeltetik. A haderőreform későbbi szakaszában kerül sor ezek beszerzésére, fejlesztésére. Első azonban az ember, a katona. Ezért került ez a törvény most a tisztelt Országgyűlés elé. Ez egy jó törvény, fontos törvény, ezért javasolom ennek elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok so raiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Juhász Ferenc úr, az MSZP képviselője. (Nincs jelen.) Nincs itt. Akkor Körömi Attila úrnak, a Fidesz képviselőjének adom meg a szót. KÖRÖMI ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés a tegnapi napon kezdte el tárgyalni a T/4752. számú törvényjavaslatot a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról. A FideszMagyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja k iemelt jelentőségűnek tartja a javaslatot, és már most megelőlegezhető, hogy elfogadását javasolja a tisztelt Háznak. (Derültség az SZDSZ és az MSZP soraiban.) Frakciónk részéről az előttem szóló Mátrai Márta képviselő asszony részletesen indokolta és bemu tatta hozzászólásában a törvényjavaslat jelentőségét, ezért én most két kérdéskörrel szeretnék foglalkozni: miért most nyújtotta be a kormány, miért most tárgyalja a parlament ezt a javaslatot; és a katonai pálya megbecsülésével, elismerésével a fizetések, illetményemelések tekintetében. Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt vezérszónoka, Vidoven Árpád a tegnapi napon úgy kezdte beszédét, hogy elénk idézte a katonai eskü szövegének következő mondatát: "A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgá rok jogait bátran, az alkotmány és más törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem." Az "életem árán is megvédem" nagyon súlyos félmondat jelentésében, tartalmában koncentrálódik az előttünk fekvő törvényjavaslat preambulumának azon mondata, mely a következőképpen szól: "A katonák a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a Magyar Honvédség feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában sajátos kö zszolgálatot teljesítenek." Itt mindkét szónak jelentősége van, mind a "sajátos", mind pedig a "közszolgálat" szónak. A közszolgálati tevékenység indokolja a szolgálati viszonyt, az illetményt, a juttatásokat, költségtérítéseket, kedvezményeket, támogatáso kat, az érdemek elismerését, a fegyelmi és kártérítési felelősséget, a társadalombiztosítási ellátásokat és a szociális gondoskodást szabályozó kérdések törvénybe foglalását. A közszolgálati jogviszony sajátos formája indokolja elsősorban az alapvető jogok korlátozásával, a nyugállományúakra vonatkozó szabályokkal és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos kérdések pontos és körültekintő szabályozását. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról az Országgyűlés 1996. május 14én már elfogadott egy törvényt, melynek hatálybalépése óta elsősorban a NATOhoz való csatlakozás következtében annyit változott a Magyar Honvédség működését meghatározó jogszabályi környezet, hogy a törvény átfogó felülvizsgálatát, illetve a törvényi szabály ozás újragondolását igényelte. Ám a törvény megalkotásának döntő szempontja az volt, hogy a polgári kormány programjába emelte és napirendre is tűzte a közszolgálati rendszer átfogó megújításának programját. A kormány és a parlament vissza kívánja adni a k özszolgálat becsületét, az
