Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - Képviselő frakcióból történő kilépéséről - Frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
265 el. Szerintünk offenzív magatartással kell támadni a bűnözést, és ebben a harcban nem szabad az állam polgárainak illegalitásba vonulva, a bűnözők elől személyazonosságot változtatni vagy emigrálni állami támogatással. Nem menekülni vagy bujkálni kell a bűnözők elől, hanem folyamatosan támadni és üldözni a bűnözést. Pokol Béla is megemlítette, hogy szűkös börtönviszonyaink miatt nagyon sok elítélt van szabadlábon, várva a bevonulását vagy éppen az eltűnését a hatóságok elől, valóban veszélyeztetve ezáltal a tanú vagy az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek és családjaik életét, testi épségét. De akkor aze a jó megoldás, hogy a tanút és más közreműködőt, illetve családjaikat illegalitásba küldjük akár itthon, akár külföldön? Vagy inkább az elítélteket kellene jól megérdemelt helyükre, a rács mögé juttatni? Ehhez persze meg kellene teremteni a feltételeket. Külön problémát jelent, ha kiskorú a védett személy, aki tanúja vagy véletlenül tudója lesz valaminek - ezzel is foglalkozik a tervezet. Ez valóságos csapás a családnak. A helyzetet bonyolíthatja, ha a gye rmeknek nevelőapja van az anyja ismételt házasságkötése révén, ilyenkor a vér szerinti szülő hozzájárulására is szükség van a személyi adatok megváltoztatásához. Problémát okoz, hogy egy identitásában változott családnak előzetesen rokoni és baráti köre is szokott lenni. Ez a tervezet az elfogadása esetén tulajdonképpen nagyon nehezen lesz végrehajtható, Magyarország közege nem alkalmas a végrehajtásra. A végrehajthatóság nehézségeinek példái a végtelenségig sorolhatók. Tudom, hogy elsősorban amerikai példá ra kerül ez beépítésre, ahol sokkal könnyebb a keleti partról átköltözni a nyugatira, 50 tagállam közül valamelyikben elrejtőzni, de Magyarország akkora, mint ott az 50 tagállam közül egy. Itt, ezen a pici országon belül elbújni nem ugyanaz, mint az Amerik ai Egyesült Államokban. A törvényjavaslat megemlíti, hogy európai uniós csatlakozásunkhoz ennek a törvénynek az elfogadása okvetlenül fontos. Az ilyen indokolások napjainkban elengedhetetlen feltételei a törvényhozás támogatása elnyerésének, ugyanakkor a t ervezet - részletes indokolásának a végén - ismerteti különféle európai országok egymással ellentétes tanúvédelmi gyakorlatát. Jelenleg tehát Európában nincs egységes tanúvédelmi gyakorlat - és most nevezzük röviden csak "tanúvédelminek" azt az eljárást, a mely nemcsak a tanút, hanem egyéb közreműködőket is véd , és mivel Európában nincs ilyen egységes gyakorlat, Magyarországnak nincs mihez csatlakoznia. A tervezet több európai uniós ország egymástól eltérő gyakorlatát ismerteti röviden. Két jelentős ország , Németország és Olaszország egymással ellentétes gyakorlatot honosított meg, továbbá sok más európai uniós országban nincs is külön törvényben szabályozva ez a kérdéskör. A törvényjavaslat főbb elemeiben a német példát követi. Az olasz gyakorlat alapvetőe n az úgynevezett bűnbánó maffiózókat célozza meg, ezeket a börtönben elkülöníti, a családjukat szigorúan izolálja. A magyar jogirodalom nyelvezetében a "bűnbánó maffiózó" jogi terminus technicus alatt a tettét megbánó bűnelkövetőt kell érteni. (Az elnöki s zéket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) (10.50) Ezek az emberek valamilyen oknál fogva, például az elszenvedett sérelmek törlesztése vagy valamilyen kedvezmények kiérdemelése miatt együttműködnek a bűnüldöző szervekkel. Vallomásaika t a hatóságok jegyzőkönyvezik. Ha a hatóság olyan információt kap egy tettét megbánó bűnelkövetőtől, amely veszélyeztetheti őt és a családját, akkor neki kedvezményes szabadulást ígérnek, adott esetben a családját is mentik, rejtegetik, őrzik, izolálják a külvilágtól. Őt magát is elkülönítik a börtönön belül. A bíróság a kemény esetekben a börtönökön belül kialakított bunker jellegű tárgyalótermekben tárgyal és ítélkezik. A bírákat is páncélozott kocsikon viszik oda, rendőrségi kísérettel. A bunkerbíráskodá s sem tudott azonban jelentős eredményeket felmutatni a szervezett bűnözés visszaszorítása területén. Állami szervek békeidőben való bunkerba szorulása egyéb hátrányokkal is jár a társadalom közérzetére, ami ugyanis háborús időkben a légitámadásokkal magya rázható, az békeidőben a hatóságok magabiztosságának a hiányát érzékelteti a lakossággal.
