Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BODA ILONA (FKGP):
2551 olyan korban, amikor a bíróságokról azt hirdették, hogy az önkéntes jogkövető állampolgári magatartás folytán a bíróságokra nem lesz szükség; olyan korban, amikor a perek száma a mostaninak töredéke volt, a peres eljárási illetékek és költségek mértéke a jelenlegi mértéket meg sem közelítette; olyan korban, amikor a mai irodatechnikai berendezések, a számítógép nemcsak a bíróságok, de más szervek körében is teljességgel ismeretlen volt. Mindezt azért mondtam el, hogy láttassam azt, hog y bár az elmúlt ötven évben mintegy félszáz alkalommal jól vagy rosszul, kisebb vagy nagyobb mértékben módosították, módosítottuk a polgári eljárásjogot, a törvény teljes körű újraszabályozására az idő megérett, és a következő parlamenti ciklusban - csakúg y, mint a büntetőeljárás - a polgári perrendtartás teljes körű újraszabályozása is meg nem kerülhető feladattá válik. A mostani, 21 paragrafusból álló módosítás lényegében kétirányú: egyrészt törvényi szintre emeli az eddigi ügyviteli utasításban megjelenő szabályozást, mind a helyi, mind a legfelsőbb bírósági szinten; másrészt - és ez a módosítás nagyobb horderejű része - a felülvizsgálati eljárást teljeskörűen újraszabályozza, amely újraszabályozás vonatkozásában nagyon jelentős azt kiemelni, hogy egyrész t a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítését jelenti az ítélőtábla 2003. január 1jei felállítására is figyelemmel, másrészt pedig szakít azzal az elképzeléssel, hogy a Legfelsőbb Bíróság harmadfokú bíróságként funkcionáljon, ugyanis a mai gyakorlat ez. A Legf elsőbb Bíróság vonatkozásában ezért egyetértünk a felülvizsgálati eljárás módosításának szabályaival, hiszen ezek a módosítások véleményünk szerint a Legfelsőbb Bíróságot valóságos rangjára emelik, a Legfelsőbb Bíróságnak az elvi irányítás lehetőségét adjá k meg az ítélkezési tevékenység vonatkozásában a jogegységi határozatok folytán, illetve csak a kirívó anyagi és eljárásjogi szabályok megsértése esetén kell majd a Legfelsőbb Bíróságnak ügydöntő határozatot hoznia. A módosításnak ezen elemeit különösen fo ntosnak, különösen lényegesnek, az Európai Unió elvárásaival egybehangzónak találjuk, így ezeket a módosítási elemeket mindenféleképpen és minden elemében támogatjuk. Az külön üdvözlendő, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárás időtartamát a módosítás szo ros határok közé szorítja, hat hónapra szorítja, mert a jelenlegi, akár évekig húzódó eljárás a Legfelsőbb Bíróság előtt nemcsak rendkívül költséges, de az eljárást még a felek vonatkozásában is gyakran okafogyottá teszi. (9.20) Nem kell azt különösképpen hangsúlyoznom, hogy az évekig, sokszor hosszú évekig is elhúzódó, a Legfelsőbb Bíróság előtt is akár két évi pertartamú peres eljárások, amelyek a jelen eljárásjogi rendben sajnos nem ritkák, mit jelentnek az ügyfeleknek akár lelki, de különösen pénzügyi v onatkozásban. Ezért mindenképpen indokolt a perek ésszerű határidőben, fair eljárás keretében történő tárgyalása a Legfelsőbb Bíróság előtt is, ezért még egyszer hangsúlyozom, hogy külön is üdvözöljük a törvénytervezet 12. § (8) bekezdését, amely meghatáro zza, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárást hat hónapon belül, egyéb kiegészítő szabályokkal be lehet és be kell fejezni, jóllehet csak 2003. január 1jétől, de számunkra ez már ebben a formációban is reményt keltő változás. Ugyanígy helyeseljük a felül vizsgálati kérelem megvizsgálásának új, bár megjegyezni kívánom, az eddigi gyakorlat által kétségkívül alkalmazott módját, az előzetes vizsgálat egyes bíró kijelölésével történő elrendelésének lehetőségét, amely nyilvánvalóan nagyban könnyíti az eljárási h atáridő betartását a Legfelsőbb Bíróság előtt. E helyütt hadd emeljem ki azt, hogy véleményünk szerint nem jogos az az ellenvetés, hogy ezzel a törvényesség bármilyen mértékben is csorbulna, hiszen a törvénymódosítás vonatkozó és következő szakaszai megadj ák a lehetőségét a tanácsban történő elbírásnak is. Így tehát ezek a kifogások véleményünk szerint nemcsak hogy nem jogszerűek, nem is szakszerűek. Hisszük és reméljük, hogy az ítélőtábla 2003. január 1jei felállításával a mostani módosítás alapvető célja : az eljárási határidők rövidítése érzékelhető valósággá válik, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, aki egyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a bíróságok