Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 8 (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BODA ILONA (FKGP):
2552 általános helyzetéről szóló 2000. január 1.december 31. közötti időszakra vonatkozó a zon adatközlése, miszerint a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenységgel kapcsolatos munkaterhe a 2000. évben tovább növekedett - a Legfelsőbb Bírósághoz 2000ben 16 824 fellebbezési, felülvizsgálati és egyéb nem peres ügy érkezett, amely az ügyérkezést 106 ,5 százalékra emelte , 2003. január 1jétől már nem lesz igaz; 2003. január 1jétől lényegesen kevesebb számú ügyérkezésre csökken majd a Legfelsőbb Bíróság munkaterhe. Ezt mindannyian várjuk, mindannyian reméljük. Az pedig, hogy a cégügyek és a felszámol ási ügyek vonatkozásában a tervezet 10. § f) és g) pontja a felülvizsgálatot kizárja, a legteljesebb mértékben támogatandó rendelkezés. Ennek folytán a tervezet Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó, a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálat eljárási rendjét meg határozó, 914. §aiban meghatározott módosításokat támogatjuk, mert azok véleményünk szerint az ítélkezési tevékenység vonatkozásában pozitív tartalmú előremozdítást jelentenek, az ügyfelek vonatkozásában pedig a perek időszerűsége tárgykörében lényeges e ljárási határidőrövidítéssel járnak. Nagy kérdés azonban ebben a körben is az, hogy ezek a rendelkezések majd milyen illetékviselési és költségviselési elemekkel egészülnek ki, mert nyilvánvaló, hogy a felek anyagi teherviselési képessége is véges, és a j elenlegi illeték- és perköltség is már sokszor a gátját képezi az anyagi igazsághoz való jog érvényesülésének. Nagy kérdés továbbá az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítését nagyban szolgáló, egyébként a bírósági eljárások szakszerűségét is nagyban növelő, jelen tervezetben érintett rendelkezések mennyiben állnak majd szinkronban az alsóbb fokú bíróságok munkaterhével és szakszerűségével. Mert az mindenki előtt köztudomású, hogy a felek azért vették és veszik igénybe a Legfelsőbb Bíróság harmadfokú ítélkező tevékenységét, mert az alsóbb fokú bíróságok ítéleteinek, határozatainak szakszerűségében, jogszerűségében a bizalmuk nem volt teljes körű, nem teljes körű; úgy érezték, úgy érzik most is, hogy az anyagi igazsághoz való joguk érvényesítése érdekéb en a számukra nyitva álló valamennyi fórumot igénybe veszik. S az, hogy az egyébként roppant költséges és időigényes bírósági út teljes körű kimerítését, az anyagi igazságba vetett hit végső megoldását a Legfelsőbb Bíróságban látták és látják, nem a jogker esők bűne; sokkal inkább az alsóbb fokú bíróságok munkájának a kritikája, és egyben annak is az igénye, hogy az alsóbb fokú bíróságokon kiemelt fontosságú a bírák szakmai, jogegységi ismeretének elmélyítése, a jogismeretekkel is bíró kisegítő személyzet be állítása, azzal, hogy hangsúlyozandó: a jogérvényesítésben a bíróságokat nem az egyetlen, hanem csak végső eszköznek kell tekinteni, és keresni kell a bíróságokon kívüli jogérvényesítés más, az európai országokban már elterjedt egyéb módozatait is. Most át térnék a módosítás kisebb terjedelmű és kisebb horderejű rendelkezéseire, azokra a rendelkezésekre, amelyek a bírósági ügyvitel eddig rendeletben szabályozott áttelepítését jelentik törvényi szintre a módosítás folytán. Meg kívánom jegyezni, hogy a bíróság i ügyvitelről szóló szabályozás, amely most lényegében törvényi szintre emelkedik, maga is harmincéves, 1972ből származik, tehát a változtatás mindenképpen megérett az idő szempontjából is. Ezekkel a módosításokkal, amelyeket a kisebb terjedelmű és kisebb jelentőségű módosítások közé sorolnék, amelyek tehát lényegében a bírósági ügyviteli szabályzat törvényi szintre emelését jelentik, egyetértünk, mivel ezek lényegében garanciális szempontból, illetve az eljárási határidők lerövidítése szempontjából nagy j elentőségűek. Ami mégis aggályos ebben a módosítási csokorban a lényeges technikai jellegű módosítások közül, az véleményünk szerint a jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályozás. Miről is van szó? A bírósági jegyzőkönyv közokirat. Nyilvánvalóan el kell azo n gondolkodni, hogy helyese a jegyzőkönyvvezetés jelenlegi gyakorlata a bíróságon, mert ha a fél által elmondottakat szó szerint és egyidejűleg rögzítjük - és nem a jelenlegi gyakorlatot folytatjuk, tehát azt, hogy a bíró a saját szókincsével kiegészítve diktálja a fél után a jegyzőkönyvbe a fél által elmondottakat , akkor álláspontom szerint a közhitelesség elve nagyban ki fog teljesedni, és a fél által gyakran használt
