Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - Képviselő frakcióból történő kilépéséről - Frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
248 elhallgatásával megvalósított hamis tanúzás törvényi fenyegetettségét, mint hogy önmagát vagy családját védtelenül kitegye a megtorlás kockázatának. E bizalmi viszony magától nem jön létre, a tanú védelmét törvényekkel kell biztosítani. Az 1998ban hivatalba lépett polgári kormány a tanúvédelem jelentőségét felismerve alkotta meg az 1998. évi LXXXVIII. törvényt. A tanúvédelem új szabályai annak a felismerését tükrözik, hogy a tanúz ási kötelezettség maradéktalan és befolyásolásmentes teljesítéséhez jelentős társadalmi érdek fűződik, ezért az állam köteles biztosítani a tanúnak az élethez, a testi épséghez, illetve a személyes szabadsághoz fűződő alkotmányos jogait. Bebizonyosodott, h ogy tanúk közreműködése nélkül lehetetlenné válhat a legsúlyosabb bűncselekmények felderítése és bizonyítása, mert a megfenyegetett tanú az esetek többségében egyáltalán nem vagy csak részben tud eleget tenni a törvény által előírt kötelezettségeinek. A tö rvény hatálybalépése óta, tehát 1999. március 1je óta a büntetőeljárási törvény az igazságszolgáltatás kötelezettségévé teszi a védelem biztosítását. Ez a védelem megjelenik az adott büntetőeljáráson belül is, amikor például a törvény lehetővé teszi a tan ú személyi adatainak zárt kezelését, szembesítésének mellőzését vagy felismerésre bemutatásnál a felismerő tanú személyének elfedését. A különösen védett tanúra vonatkozó rendelkezések a tanúként kihallgatott személy részére a teljes anonimitást biztosítjá k. Ezen - nevezzük így: - tárgyalótermen belüli szabályok mellett a törvény lehetővé teszi a személyi védelem elrendelését is. A polgári kormány a törvényi parancs, illetve felhatalmazás alapján alkotta meg a büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljá rást folytató hatóságok tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. számú kormányrendeletét, amely személyi védelmet biztosít az eljárásban tanúként részt vevők számára. (9.20) A tanú - vagy reá tekin tettel más személy - akkor részesíthető személyi védelemben, ha a büntetőeljárásban való részvétele miatt ellene vagy reá tekintettel más személy ellen bűncselekményt követnek el vagy bűncselekmény elkövetése valószínűsíthető. Ez a tárgyalótermen kívüli vé delem a magánlakás, egyéb tartózkodási hely védelmét, közlekedési útvonal biztosítását jelenti, a legkülönbözőbb technikai eszközök igénybevételével. A most tárgyalt törvényjavaslat kiegészíti és teljessé teszi a tanúk, sértettek és az igazságszolgáltatáss al való aktív együttműködésre vállalkozó terheltek védelmét. A törvényjavaslatban megfogalmazott védelmi program alá a felsorolt személyek csak akkor kerülhetnek, ha megállapodást kötnek a rendőrség szervezetén belül létrehozott szolgálattal. A társadalomr a különösen veszélyt jelentő szervezett bűnözés elleni küzdelemben a bűnüldöző hatóságok csak akkor járhatnak el sikeresen, ha a teljes biztonságot tudják garantálni azok számára, akik a felderítésben és a bizonyításban terheltként, sértettként vagy bűnbán ó maffiózóként részt vesznek. Csak e bűnöző szervezetek belső életéről hiteles információval rendelkező személyek képesek a bűnszervezet felépítéséről és a szervezett bűnözésről vallomást tenni. Az ő védelmükre az eddigi tanúvédelmi eszközök nem elégségese k. A törvényjavaslat szerint a védelmi program alkalmazására akkor nyílik lehetőség, ha a fenyegetett helyzetben lévő tanú, sértett vagy terhelt és a hatóság erről külön, írásba foglalt megállapodást köt. A megállapodás kétoldalú jogügylet - ez nagyon font os rendelkezése a törvényjavaslatnak , tehát az akarata ellenére senkit nem lehet a program nyújtotta védelem alá vonni, de egyoldalúan senki nem is kényszerítheti ki, követelheti a program alkalmazását. A megállapodás megkötésének alapfeltétele olyan fen yegetettség, veszélyhelyzet létrejötte, amely más módon, például személyi védelemmel, nem hárítható el, hanem e veszélyhelyzet különleges óvintézkedések alkalmazását teszi szükségessé. A lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatása, a névváltoztatás, a szem élyazonosság megváltoztatása olyan alapvető alkotmányos jogokat érint, amelyeknek a korlátozása csak rendkívül nyomós indokból lehetséges, ezért helyes, hogy a javaslat e különleges óvintézkedések alkalmazását
