Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2366 Ezen probléma kiküszöbölésére újra elő kell vennem azt a javaslatot, amit három éve terjesztett ünk a parlament elé, hogy termőföldet a továbbiakban csak úgynevezett helyben lakók vásárolhassanak. Tudom, a liberális földpiac hívei felszisszennek erre, és alkotmányellenességgel, EUellenességgel vádolnak. Pedig a helyben lakók kizárólagos tulajdonszer zési joga megoldaná, illetve korlátozná - és itt mindig gondolnunk kell azért abban a bizonyos lezárt fejezetben foglaltakra is - az úgynevezett betelepülő, önfenntartó farmerek lehetőségeit. Nem tudom, végiggondoltae valaki, mit jelent az a gyakorlatban, ha egy önfenntartó farmer a mai lehetőségek szerint földvásárlási lehetőséghez jut Magyarországon: ez azt jelenti, hogy ha Budapesten három évig fenntart egy baromfitenyészetet, utána az ország bármely pontján vásárolhat földet, korlátlan lehetősége lesz rá. Azt gondolom, a helyben lakó nem lesz ezzel versenyképes. Tehát az önfenntartó farmernak ezt a lehetőségét arra a helyszínre korlátoznám; és ha az Unióhoz csatlakozni akarunk, akkor azért bizonyos szempontokat figyelembe kell itt venni, nem lehet abszo lút tiltással élni hosszú távon, pláne ha a derogáció megszűnik. Mindenképpen úgy gondolom tehát, hogy ez a drákói, nagyon szigorú, helyben lakásos kizárólagos vásárlási jog nagyon sok előnnyel járna, ha azt akarjuk egyáltalán, hogy az ott és abból élőket támogassuk. A másik az, hogy ez megvédi a munkahelyet nemcsak a külföldiektől, hanem az egyéb más spekulánsoktól, vagy nem is mindig spekulánsoktól, csak egyszerűen, mondjuk, gazdálkodóktól, birtokra vágyó nagytőkésektől, amelyek alakulnak. Életpéldákat, g yakorlati példákat tudnék sorolni, csak az időm korlátozott, hogy tőkeerős vállalkozók hogyan vásárolnak földet falvakban, és konkrét példákat tudok mondani, hogy már a fél falu határát megvette valaki, amiből egyszer majd egy szép nagybirtokot fog csináln i, pláne ha majd nemcsak a haszonbérletre terjesztjük ki a kötelező 100 hektárt, hanem esetleg, ne adj' isten, valaki kiterjeszti azt a tulajdonszerzésre is. De hát gyerekekkel is meg lehet ezt oldani, hogy mennyit vehet valaki. (Pásztohy András: Így van!) Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy a helyben lakással kapcsolatban meg kell említenem ezt a fogalmat. Ez egy nagyon nehezen meghatározható kérdés, valóban: 15 kilométer, 30 kilométer? Megítélés kérdése. Ha abból indulok ki, hogy személyes közreműködést váro k el a tulajdonszerzőtől a föld megművelése vonatkozásában, akkor egyes szakemberek szerint ez 30 kilométeres távolságból végezhető el, lehet az persze 31 vagy 25 is. Van egy régi magyar hagyomány vagy szokás, illetve nem is hagyomány, ez egy szokás vagy g yakorlat volt inkább (Dr. Kis Zoltán közbeszól.) , hogy a szomszéd községből jártak még át vásárolni; legalábbis a dunántúli részen ez úgy volt, hogy ha valaki annó dacumál földet tudott vásárolni, erre volt lehetősége, általában nem ment tovább a szomszéd községnél. Nos, azt gondolom, ennek a "helyben lakó" fogalomnak a meghatározásán két hétig van még idő törni a fejünket. Minél jobban és a lehető legprecízebben és legkorrektebben kell ezt megfogalmazni, hiszen ez nagyon sok előnnyel járhat, főleg akkor, h ogyha a koalíció elfogadja az én javaslatomat, és bevezetjük ezt a szigorúságot. Természetesen vannak felvetések ezzel a helyben lakó szigorítással szemben. Nézzünk egykét felvetést, amire válaszolni kell! Beszűkül a földpiac, mi van, ha nincs helyben vev ő? - öregedő falu, el akarják adni. Én azért nem szorgalmaztam, nem szorgalmazhattam, hogy azt a bizonyos hárompárti törvényjavaslatot tárgyaljuk, mert amíg a nemzeti földalap intézménye nincs meg - amelynek egy korrekt intézménynek kell lennie , addig va lóban nem lehet ilyen szigorítást megtenni. De abban a pillanatban, amikor a nemzeti földalap mint jogintézmény korrekten funkcionál, korrekt vásárlási lehetőséggel, akkor ezt a problémát megoldja, mert megvásárolja. A következő probléma, hogy akkor kinek adja tovább. No, itt van az a kivétel, amikor azt mondom, hogy a helyben lakó, kivéve, ha a nemzeti földalap értékesít, korrekt módon. És akkor majd jön az az agrárvégzettségű fiatal - és nincs ám új a nap alatt, Franciaországban, csak más viszonyok között , ehhez hasonlóan a fiatal gazdálkodókat igyekeznek elhagyott farmokhoz juttatni , és itt arról van szó, hogy ha egy ilyen helyen kialakul egy birtoktest, akkor meg lehet oldani
