Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2367 korrekten, akár pályázattal vagy bármilyen technikával, hogy megfelelő, szaki rányú végzettséggel rendelkező ember ott gazdálkodni kezdjen. A rendszer működőképes - politikai akarat és pénz kérdése, hogy tude működni, de a működőképessége egyértelmű. Más a tulajdonosok érdeke, nem rendelkezhetek a tulajdonommal szabadon, nem adhato m el annak, akinek akarom. Közérdekből - és talán az elején, amikor a mezőgazdaság jelentőségéről beszéltem, ezt a szót is mondanom kellett volna, hogy közérdek a mezőgazdasággal kapcsolatos témák sokasága - más esetekben is van tulajdonkorlátozás. Lehet, hogy kicsit mosolyognivaló példát hozok, de én mint állatorvos száj- és körömfájás esetén bizony a tulajdonos akarata ellenére a tulajdonában lévő jószágot kénytelen voltam elföldeltetni. (Bauer Tamás: A Fideszkormány nem száj- és körömfájós!) Bauer képvi selő úr, most az állatorvosokról meg az állattenyésztésről, illetve erről a kérdésről volt szó, nem a Fideszről... Én tehát azt gondolom, hogy vannak példák, és még más példákat is felhozhatnánk, amikor a tulajdonosi jogok korlátozására kerül sor a közérde k miatt. Azt hiszem, hogy ebből a szempontból a tulajdonosokat meg lehet ugyanakkor nyugtatni - és ez is nagyon fontos, kérem, mert ez egy kicsit politika is , mert ha a sok földtulajdonos most azt hallja, hogy nem tudja majd eladni, csak olcsón, a földjé t, az oda fog szavazni, bár nem kellene. (Pásztohy András közbeszól.) Az a helyzet, hogy ezzel tökéletesen megnyugtatjuk a tulajdonosokat: azért kell a nemzeti földalapnak korrekt és jól feltőkésített intézménynek lennie, hogy piaci áron vegye meg a felkín ált földeket a tulajdonosoktól; nem úgy, ami itt a passzusban van, hanem versenytárgyaláson, tehát a normál piaci viszonyok között a nemzeti földalap korrekt áron tudjon vásárolni. Tehát a tulajdonosok érdeke sem sérül. Még két rövid ellenvetés: az alkotmá nyosság kérdése és az, hogy nem felel meg az EUjoganyagnak. Tudnék történeteket mesélni, hogy a szakértőim mennyit küzdöttek más szakértőkkel, hogy bebizonyítsuk: ez a szigorítás nem alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság vonatkozó rendelkezései szerint te ljesen megfelel az alkotmányosságnak, illetve az e vonatkozásában hozott rendelkezései alapján az alkotmányosságnak megfelel; arról nem is beszélve, hogy az EUjoganyagban még a haszonbérletet is a letelepedettséghez kötik az Európai Megállapodás 44. cikke ly (8) bekezdése szerint. Tehát megnyugtatok minden kétkedőt. Fel tudnám olvasni öthat oldalban azt a szakértői véleményt, miszerint ez egy teljesen korrekt dolog. (Közbeszólás az MSZPfrakció soraiból: Olvasd!) Végül egy mondat arról, hogy ezt a problémá t mi nagyon komolyan vesszük, és nagyon komoly módosító indítvánnyal fogjuk ezt előterjeszteni. A másik kérdés a használati jog, a haszonbérlet kérdése. Az előbb idéztem az Európai Megállapodás 44. cikkely (8) bekezdését, amelyben az áll, hogy az uniós pol gár akkor köthet haszonbérletet, ha letelepedettnek minősül ott, ahol a föld van. Ez a mi fogalmaink szerint a helyben lakónak felel meg, tehát azt gondolom, hogy semmi jogsértést nem követünk el, ha a földhasználat vonatkozásában is hasonló módon preferál juk a helyben lakókat, mint a tulajdonszerzés vonatkozásában. Ezt szintén többször végiggondoltuk, végiggondoltam gyakorló emberekkel is, és azt kell mondjam, ez is nagyon fontos része lenne a törvényjavaslatnak. Itt aztán el lehet vitatkozni azon - és itt csak a kételyeimet említem meg , hogy helyese az, ha a földet most használó és haszonbérlő a továbbiakban, az újabb haszonbérlet megkötésekor háttérbe szorul. Tudniillik nem kell mindig valami tőkés nagybirtokra gondolni ilyen vonatkozásban, mert az én szívem - az eszem nem biztos, de a szívem azt mondja, de hosszú távon az eszem is - azt mondja, hogy a tőkés nagybirtok kerüljön háttérbe akár a haszonbérletnél is. De azok a kisbirtokosok, gazdálkodók, akiket támogatni akarunk, akiket preferálni akarunk, azok esetleg essenek ki ebből a körből? Nem, én azt gondolom, hogy ezt újra át kell gondolni és meg kell fontolni. (Dr. Kis Zoltán: Igaz!) Ami viszont a haszonbérlet időtartamát illeti: az állattartó telepek biztonságos üzemeltetése is régi gond. Nem kizár ólagosan a nemzeti földalap által bérbe adott földekre, hanem általános érvényűen javasoljuk, hogy legyen lehetőség a 30 éves haszonbérleti időre. (Dr. Kis Zoltán tapsol.) (12.40)
