Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Áder János): - BALOGH JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2353 A haszonbérbe adás tekintetében is - mivelhogy ott lényegében a nemzeti földalapnak bérlőkijelölési joga van - óriási a szubjektivitás. Ezekből az eljárásokból teljes mértékben hiányzik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a helyi ellenőrzés lehetősége. Ezt be kellett volna iktatni. Végkövetkeztetésként azzal szeretném zárni, hogy a kormány agrárpolitikai célja sajnos nem a jövedelmező termelés feltételeinek a megteremtés e, hanem egyesek termőföldhöz juttatása, illetve használathoz juttatása. Úgy gondolom, ezekből a törvényekből ez derült ki leginkább, és ilyen tekintetben ezek nagyon nehezen javíthatók. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A Kisgazdapárt vezérszónoki köre következik. Azért mondom ezt így, mert négyen jelentkeztek. Tehát négyen fogják 25 percben megpróbálni elmondani a véleményüket. Arra kérek mindenkit - az előbb is a két időt megosztó MSZPs képviselőnek figyelnie kellett erre , hogy a másik idejével is gazdálkodjon. (11.30) Arra kérem a soron következő kisgazda képviselőket is, figyeljenek arra, nehogy kiszaladjanak az időből, és a harmadik vagy negyedik helyen felszólalni sz ándékozónak esetleg már csak nagyon kevés idő maradjon a vélemény kifejtésére. Az írásban leadott jelentkezők sorrendje a következő: Balogh József képviselő úr kezdi a felszólalást, utána Hanó Miklós következik, majd Kurucsai Csaba és végül Koppánné Kertés z Margit. Tehát elsőként megadom a szót Balogh József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. BALOGH JÓZSEF , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az egypártrendszer idején, a kommuni sta diktatúra alatt a mezőgazdasági tevékenységből élők (Közbeszólás az MSZP soraiból: Na, jól kezdődik!) rendkívül nagy megaláztatásokon jutottak keresztül. (Dr. Szanyi Tibor: A Fideszsajtó megadta a szöveget?) Akkor egyik napról a másikra az államhatalo m erőszakos fellépéssel, törvénytelen úton kirabolta, kifosztotta a parasztembert; földjét, lovát, ekéjét, mezőgazdasági felszerelését azóta is megmagyarázhatatlan módon elvették, beállamosították. (Közbeszólás az MSZP soraiból: A tatárjárásnál kezdi. - Dr . Szanyi Tibor: Ez a tárgyhoz tartozik? - Dr. Géczi József Alajos: Bizony így volt, ezért bukott meg a rendszer.) A családjukat oly nagy szeretettel és odafigyeléssel nevelő parasztembereket megalázták, kisemmizték, nyomorba döntötték, nem törődve további boldogulásukkal. Mígnem 1990ben a hatalom bukásával, a rendszerváltozás után (Dr. Géczi József Alajos: Azért kicsit hamarabb is történtek dolgok!) lehetőség nyílt a tönkretett és kirabolt családok részleges kártalanítására, kárpótlására. Most, 2001 őszén a polgári kormány pozitív hozzáállásával, azt gondolom, történelmi fordulópont előtt áll Magyarország mezőgazdasága: a mezőgazdasági tevékenységből családjukat fenntartani szándékozó vállalkozók, őstermelők, szövetkezeti vagy családi gazdasági formában gaz dálkodni kívánók lehetőséghez jutnak. A kárpótlási és a részarányföldkiadási eljárások során mintegy 2,5 millió személy jutott termőföldtulajdonhoz. A rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, az új földtulajd onosok többsége egy hektár vagy annál kisebb, esetenként több tagban lévő földterülettel rendelkezik. Ebből adódóan előfordulhat, hogy nem is egy település határában lévő földrészlethez jutottak új tulajdonosok közül többen. Az így kialakult apró földterül etek, melyek sok esetben több kilométerre fekszenek egymástól, szinte egyáltalán nem alkalmasak a hatékony mezőgazdasági művelésre. A földprivatizáció során nagy számú olyan személy jutott termőföldhöz, akik már korábban a környező városokba költöztek megé lhetésük fenntartása miatt, és az így kialakult helyzetben nem tudja, illetve nem kívánja művelni földjét. De ugyanakkor nem szabad
