Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Áder János): - HANÓ MIKLÓS, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2354 megfeledkeznünk az idős korú tulajdonosokról sem, akik viszont a koruknál fogva nem képesek mezőgazdasági tevékenységet foly tatni. Az így kialakult helyzet előidézte azt is, hogy ma Magyarországon a termőföldek több mint egyharmada haszonbérletben van, illetve lehetőséget biztosít a külföldiek általi illegális földvásárlásnak is. Márpedig a magyar földet nem akarjuk külföldiek részére eladni! Azt gondolom, a polgári kormány lelkiismeretesen és szakszerűen átgondolta a magyar mezőgazdaság, a gazdák helyzetét, amikor arra az elhatározásra jutott, hogy a nemzeti földalapról szóló törvényjavaslatot dolgozzon ki és azt az Országgyűlé s elé terjessze megvitatásra a felmerülő problémák megoldása érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! A földprivatizáció mára Magyarországon lényegében befejezettnek tekinthető. A termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló szerz ődések felszámolásának, a semmis szerződések megállapításának hatékonyabb megvalósítása érdekében szükséges a termőföldről szóló törvény módosítása. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megoldást kínál az agrárterm elők földszükségleteinek kielégítésére, a családi gazdaságok hatékony kialakítására, majd megerősödésére. Tisztelt Országgyűlés! Az önállóan gazdálkodni akarók körében nagy felháborodást keltett az utóbbi időben a közös tulajdoni forma gyakorlati alkalmatl ansága. Számos földrészletet közös tulajdonként adtak ki a földkiadó bizottságok, illetve a földművelésügyi hivatalok. A részarányföldtulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon gyakorlatilag kényszerközösséget jelent. Az osztatlan közös tulaj doni forma egyszerűen megakadályozza a termőföld használatát, illetve a családi gazdasági formában gazdálkodni szándékozók egyéni akaratát. A közös tulajdonra vonatkozó szabályozás legkritikusabb része a közös tulajdon megszüntetése. A gyakorlatban kialaku lt helyzet bebizonyította, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás nem tudja kellőképpen szolgálni azt a célt, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egy tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelésre alkalmas önálló birtokteste t tudjon kialakítani. Jelenleg a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonostársak közgyűlésének határozatát igényli, mely nem kis költséggel jár, és nagyobb létszámú tulajdonosi közösség esetében ez szinte kivitelezhetetlen. Ezt a tényt bizony több példa is bizonyítja. Választókörzetemben, Dunavecse térségében segíteni próbáltam olyan embereken, akik szerették volna a közös tulajdon megszüntetését, azt akarták, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmas, önálló, egészséges birtoktestet tudjanak kialakítani, melye t ha jó gazda módjára megművelhettek volna, tisztességes jövedelmet biztosított volna számukra. Sajnos az ide vonatkozó törvény mindezt számukra eddig lehetetlenné tette. Véleményem szerint a tisztelt Ház elé terjesztett jelenlegi törvényjavaslatcsomag a mezőgazdasági tevékenységből élők igényeit rendezni tudja. Álláspontom és az FKGP frakciója álláspontja szerint e három törvényjavaslatra nagy szükség van; kisebb módosításokkal, tartalmilag jók a törvényjavaslatok, elfogadásuk után, úgy érzem, valóban az érintettek érdekeit fogják szolgálni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hanó Miklós képviselő úrnak, szintén Független Kisgazdapárt. HANÓ MIKLÓS , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eme három termőföldcsomagról szeretnék véleményt mondani, és elsősorban a módosító gondolataimról szeretnék beszélni.
