Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2345 irányul. Nem azt a foly amatot akarja támogatni, amelyben a máris nagy mezőgazdasági területekkel, jó pénzügyi feltételekkel, tehát potenciális földvásárlási esélyekkel rendelkező vállalkozás további területeket szerez meg, mert ez a birtokszerkezet jó ugyan az adott gazdaság tul ajdonosának, de rossz a vidéken élőknek, mert legföljebb idénymunkások lehetnek e földterületeken. (10.50) A jövő útja a kisebb területekkel rendelkező, de egy család eltartását biztosító, a vidék polgárosodását is elősegítő, működőképes családi gazdaságok é lehet. Az állami tulajdonú termőföldek újraelosztása ezt a célt szorgalmazza és célozza meg, természetesen a már kialakult gazdaságok tönkretétele nélkül. Eddigi tapasztalataim szerint a legtöbb támadás a nemzeti földalapot éppen ennek kapcsán érte, elle nzéki képviselők kedvenc kifogása volt az, hogy a földalap létrehozatalának nem más a célja, mint a Fideszhez közeli körök földhöz jutásának szándéka. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így igaz!) Hogy egy ilyen fontos kérdésben megelőzzem néhány ellenzéki k épviselőtársam indulatos felszólalását, amelyre már reagáltak is, nem teszem fel azt a kérdést, hogy ha vagyonról és gyarapodásról van szó, egyes pártok képviselői miért asszociálnak azonnal visszaélésre vagy netalántán klientúrára. (Bauer Tamás: Mert már három és fél éve ezt látják!) Fogadjuk el, tisztelt képviselőtársaim, rossz az, aki rosszra gondol. Mert ez a szócsata sehová sem vezetne. (Bauer Tamás közbeszól.) A földalap a termőföldről szóló törvényben meghatározott sorrendben tehát elsősorban a helyb en lakó családi gazdálkodó számára fogja a földet vételre felajánlani. A kormány nemcsak vállalhatja, hanem kiemelkedő eredménynek fogja tartani azt, hogy a vidéken élő, a mezőgazdaságért és a saját életkörülményeiért tenni kész fiatal agrárvállalkozókat s ajátjuknak, a maguk körének fogja tekinteni. Megjegyzésként még annyit tennék ehhez hozzá, hogy ez a bizonyos sokat kifogásolt elővásárlási jog csak egyenlő feltételek megléte esetén, tehát például azonos földárak mellett jelent előnyt, tehát nem konkrét v ételi jogot jelent, aminek következtében csak és csakis a nemzeti földalap vehet termőföldet. Tisztelt Országgyűlés! Nem látom valós veszélyét annak sem, hogy a nemzeti földalap, eltérően a haszonbérlet általános idejétől, legfeljebb ötven évre adhatja a f öldet haszonbérbe. Az ezt kifogásolók bizonyára átsiklottak legfeljebb a szón, ez sem jelent ugyanis kötelezően ötven évet. Megítélésem szerint az átlagosnál hosszabb idő törvényi biztosítása egyrészt biztosítékot jelent a bérbe vevőnek, hogy a bérelt föld del valóban hosszabb időben számolhat, tehát arról tulajdonosként kell hogy gondoskodjon. Ültetvényt telepíthet, beruházhat, és megtérülnek azok a termőképességet fokozó ráfordítások, amelyeket befektetett. Másrészt, az is valószínűsíthető, hogy a földalap ba vélhetően rosszabb földek is kerülnek. Ezek bérbeadása és hasznosítása e kötelezettség teljesítésének vállalásával rövid bérleti idővel valószínűleg nem lehetséges. A törvénycsomag másik fontos eleme a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításá ra vonatkozó javaslatokat foglalja magába. Köztudott, hogy a törvény hatálybalépése óta számos korlátozást tartalmaz a termőföld tulajdonjogának megszerzésével összefüggésben. Ennek két leghatározottabb része az, amely a külföldi természetes, továbbá a bel földi és külföldi jogi személyek termőföldszerzését megtiltja. El kell ismerni, hogy minden erőfeszítés ellenére kialakultak olyan kiskapuk, elsősorban a külföldiek részéről, amelyek a földszerzési korlátozások kijátszását eredményezték. Ezek, valamint a t ovábbi szerződések elleni intézkedések hatékonyabbá tétele, továbbá a nemzeti földalap működésének elősegítése és a családi gazdaságok kialakulása feltételeinek megteremtése tette szükségessé és időszerűvé a termőföldről szóló törvénytervezet módosítását. Az általános vita keretében a törvényjavaslatnak csak néhány részével kívánok foglalkozni. A T/5263. számú törvényjavaslat első részében néhány, a törvény alkalmazása szempontjából fontos fogalom meghatározását pontosítja és egészíti ki. Ezek keretében a t ermőföld és a tanya fogalmának újraszabályozására is sor került. Mindkettő azért fontos, mert a termőföldszerzési korlátozások
