Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2346 betartása és betartatása szempontjából rendkívül indokolt az előzőek szabatos meghatározása. Ebben a körben különösen azért érdem elt kiemelt figyelmet a tanya meghatározása, mert annak tulajdonjogát külföldiek is természetesen megszerezhetik. Éppen emiatt az abban meghatározott területi mérték megemelése nem indokolt. A fogalommeghatározások körében helyt kapott a családi gazdaság é s a családi gazdálkodó meghatározása is. Tekintettel arra, hogy itt teljesen új fogalomkör bevezetéséről van szó, lehetséges, hogy ezzel összefüggésben több kiegészítő javaslat benyújtására kerül majd sor, esetleg a fogalmi meghatározások egyéb részleteit illetően is, gondolok itt akár a helyben lakás problémakörére. A jobbító szándékú javaslataikat az előterjesztők természetesen komolyan fogják venni, és megfelelő módon egyeztetni fognak. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során ízekre szedtük a termő földre vonatkozó elővásárlási jog alakulását. Azt el kell ismerni, hogy a bevezetni tervezett szabályozás nem követhető egyszerűen nyomon, a legfontosabb rendelkezés mégis az, hogy a termőföld és a tanya tulajdonjogának megszerzésénél egyértelműen a család i gazdálkodót vagy a gazdálkodó család tagját illeti meg első helyen az elővásárlási jog. A rangsorban jó helyen állnak a helyben lakók, őket követi a nemzeti földalap, majd a haszonbérlő, a feles bérlő és a részes művelő is. Amit az előzőekben az állami v agyon kiárusításával összefüggésben elmondtam, az ilyen jogon keletkező elővásárlási jog csak a hetedik a sorrendben. Így ezt csak mint lehetőséget lehet értékelni, és nem jelenti azt, hogy a nemzeti földalap minden jogügyletét meghiúsíthatja. Ehhez kapcso lódva, a törvényjavaslat termőföldre és tanyára is előhaszonbérleti jog bevezetését tartalmazza. Az aggódók figyelmébe ajánlom, hogy itt is ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint az elővásárlási jognál, a családi gazdálkodó, a gazdálkodó család tagjai az előhaszonbérleti jog első helyi kedvezményezettjei, a nemzeti földalap csak az ötödik a sorrendben. A jelenlegi rendelkezések szerint eltérő nagyságú termőföldet bérelhet természetes és jogi személy. A törvényjavaslat ezt is egységesen kívánja, amikor 2500 hektárban, illetve 50 ezer aranykoronában határozza meg a haszonbérelhető terület mértékét. Változást tartalmaz a javaslat a földhasználati nyilvántartás vonatkozásában is, és számos egyéb területen is. A kormány intézkedéseiben eddig is nyomon követh ető volt az az erőfeszítés, amely a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szigorú korlátozások fenntartására irányultak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben azt látni kell, hogy a csatlakozást követően minden erőfeszítés el lenére sem tartható fenn hosszú ideig a jelenlegi szigorú szabályozás. A tőke szabad áramlása kapcsán tartott tárgyalások eredményeként azonban a csatlakozás időpontjában nem nyílik meg a földszerzés lehetősége a külföldiek számára. A törvényjavaslat értel mében erről külön törvényt kell majd alkotni, ennek a lehetőségét, nevezetesen, hogy akkor még bizonyos korlátozásokra esetleg lehetőségük lesz, komoly eredménynek kell majd tekintenünk. A törvénycsomag harmadik részét a földrendező és földkiadó bizottságo król szóló 1993. évi II. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat képezi. Az előzőekben már érintettem a földprivatizációs eljárások során kialakult kedvezőtlen birtokszerkezet javításának szükségességét; látható, hogy ennek az egyik részletkérdésére, a közös tulajdon megszüntetése elősegítésének rendezésére irányul a törvényjavaslat a részarányföldkiadás területét érintően, mivel a kárpótlási eljárások keretében lényegében a jogosultak legnagyobb része önálló ingatlanként kapta meg a földjét. A közö s tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során a nemzeti földalapföldvásárláshoz hasonló problémákkal szembesültünk. Akkor az volt a gond, hogy a földalap drágán vásárol, illetve, hogy olcsón. A közös tulajdon kérdé sében is megoszlottak a vélemények; részben feltétlenül szükséges a folyamat elősegítése, viszont elkerülendő a birtokok további aprózódása. Lehet olyan törvényjavaslat, amely a kettőt egyszerre hajtja végre? A jelenlegi tervezet abból a helyzetből indul k i, amelyet a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló rendeletek, illetve azok módosításai idéztek elő.
