Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SIMON JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2331 Felvetették azt - és igazából nem is lehet érteni , hogy a nemzeti földalap és azt ÁPV Rt. miért került olyan előkelő helyre a prioritásoknál. Azt gondolom, hogy úgy az elővásárlásnál, mint az előhaszonbérlet terén, úgy a földalapot, mint az ÁPV Rt.t még nagyon sok fontos, lényeges és preferált előzi meg, és miért lenne baj a nemzeti földalap előkelő helye, hiszen a nemzeti földalap azoknak fog földet juttatni, akik a földből szeretnén ek megélni és élethivatásszerűen a mezőgazdaságból szeretnének megélni. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) A kormánypárt oldaláról egyértelműen megvilágításra került, hogy a célok és az abból következő részcélok jól láthatók a javaslatban. Azt gondolom , hogy néhány pontosításra és kiegészítésre szükség van, elsősorban a fogalmaknál, hogy egyértelmű legyen, és mindannyian ugyanazt lássuk benne. Nagyon lényeges kérdés - és én azt látom, hogy ez a parlamenti beszélgetések során is előjön - a helyben lakó f ogalmában a 15 kilométer pontosítása, illetve a kárpótlási törvénnyel való összhang megteremtése, tehát a korábban földhöz jutottak rendezése. Tehát a 15 kilométert pontosítani kell. Azt gondolom, hogy a nemzeti földalap elővásárlási jogát fenyegetésnek ve nni a prioritási sor végén, több mint túlzás az ellenzék részéről. A földalap kilicitálása ismét durva megfogalmazás, mert nincs eladási és haszonbérleti kényszer. Úgy tesznek ellenzéki képviselőtársaink, mintha az eladónak kötelessége lenne, kényszerítve lenne, hogy adja el; ő eladja, ha akarja, a nemzeti földalap pedig megveszi, haszonbérbe adja, ha tudja. A ciklus végi döntés elhangzott már a többi törvénynél is, ezt nem kívánom megemlíteni. Itt is megerősítést nyert, hogy aki mezőgazdasági tevékenységge l foglalkozik, az lakjon is ott, és az viszont, ha szeretne földhöz jutni, jusson is földhöz; ebben segít a törvényjavaslat, illetve majd a törvény. A vita végén szerencsére az MSZP is elismerte, hogy ezeket a törvényeket már meg kellett volna alkotni, és végül is jó, ha megalkotjuk most is. Ez a korábbi álláspontjukról elmozdulás volt. (Dr. Orosz Sándor: Ilyen elmozdulás nincs.) Felmerült az uniós szabályozás, ahol nagyon helyesen az agráriumra, a mezőgazdaságból élő családokra telepítették le a természet- és a környezetvédelmet és vele együtt a termőföld védelmét, amihez természetesen kapcsolódik az agrárkörnyezetvédelmi támogatás, amit nekünk is át kell venni, át is fogunk venni, és a jövőben el is indul az agrárkörnyezetvédelmi program. A törvény most azt a diszkriminációt is feloldja, ami eddig nem engedte meg, hogy a természetes személyek olyan méretű földterülethez, olyan méretű földrészlethez jussanak, mint a jogi személyiségek. Mindezen észrevételek mellett - nem árulok el önöknek újat - a környeze tvédelmi bizottság a törvényjavaslatot 10 igen és 2 nem mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottsági ülésen megfogalmazó dott kisebbségi véleményt ugyanebben a tárgykörben Simon József képviselő úr ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. (9.50) SIMON JÓZSEF , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Pap Képviselőtársam! Itt van a kezemben a bizottság jegyzőkönyve. Ebből szeretnék idézni, csak hogy - a félreértések elkerülése végett - senki ne gondolja, hogy akár a környezetvédelmi bizottságban is mi ezt jó elképzelésnek tar tottuk volna az ellenzék részéről. Én azt mondtam, hogy valóban, még ebben a ciklusban meg kellene alkotni ezeket a törvényeket. Korábban meg kellett volna csinálni, ez szent meggyőződésem, mert ez a társadalom érdeke is. De van itt egy nagyon komoly probl éma, amiről eddig inkább agrárszempontokból beszélgettünk, és a