Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2326 egy felhívás az ilyen törpebirtokok részére , hogy a 3000 négyzetméter alatti vagy a valamikori zártkertek esetében 1500 négyzetméter alatti föld területet nem méri ki. Tehát innen is talán megkérhetjük az ilyen tulajdonosokat, hogy próbáljanak előre gondolkodni, hogy hogyan tudnak hozzájutni akkor, hogyan tudnak összeállni vagy esetleg felvásárolni ezeket az apró parcellákat, hogy kimérhető legyen. De aki nem akarja kiméretni, annak is rendezi, hiszen 4000 forint/aranykorona értéken kifizeti ezeket a kisparcellákat az állam. Azonkívül pedig azt a gesztust is megkapják a tisztelt földtulajdonosok, hogy a kimérést is az állam fedezi egy meghatározott sorrendben, amelyet természetesen sorsolással kell megállapítani, mert más megoldás itt szinte nem is képzelhető el. Úgy érzem, hogy a földtörvénynél is bekerülnek azok a súlyosbító, tulajdonszerzést korlátozó rendelkezé sek, amelyeket sok irányból kifogásoltak korábban, amely a zsebszerződéseket megakadályozza, és a földtulajdonlást egy világosabb pályára vezeti. Természetesen ez a piacgazdaság szempontjából felfogható egyfajta erősebb korlátozásnak, de mint tudjuk, a föl d azért más eszköz, kincsképző eszköz is, és a saját hazánknak a földterülete belefoglalja bizonyos értelemben az országot egy térbe, erre különösképpen vigyáznunk kell. Én indokoltnak és szükségesnek tartom, és a bizottság kormánypárti képviselői ezért is támogatták a termőföldről szóló törvényt is általános vitára. Remélem, hogy a módosító javaslatokkal és a vitában elhangzottakkal még jobban meg tudjuk világítani és közérthetővé tesszük ezeket a törvényeket. Nagyon szükséges, hogy a közvélemény is világo s képet alkosson erről, hiszen működtetésre születik ez a törvénycsomag, szükséges, hogy az országunk élni tudjon vele, mert ha nem használjuk kellő sebességgel, akkor az európai uniós csatlakozáshoz késéssel fogunk érkezni. Úgyhogy nagy feladat áll előttü nk, mindannyiunk előtt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Tóth Sándor képviselő úr ismerteti. A kép viselő urat tájékoztatom, hogy önnek is öt perc áll rendelkezésre. Ugyanúgy, ahogy a többségi vélemény ugyancsak két törvényről szólt, de a két törvény öt percben került ismertetésre, így önnek is öt perc áll rendelkezésre. Öné a szó, képviselő úr. TÓTH SÁ NDOR , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Akárcsak a többi bizottságban is elhangzott már, a gazdasági bizottságban is élénk vita követte a benyújtott törvénycsomagot. Egyszerűen megkerülhetetlen volt, hogy a bizottságban kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselők a nemzetgazdaság e fontos ágáról általánosságban is véleményt alkossanak. Úgy véljük, hogy a kormány szándéka három eltelt év után az kellet t hogy legyen, hogy a számára rendelkezésre álló eszközrendszerrel utat mutasson a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó termelőknek, és megoldást nyújtson a mezőgazdaságot sajnos évek óta sújtó problémahalmazra. Ehhez képest sokkal szerencsésebb lett vo lna, ha valóban ez a törvénycsomag három évvel hamarabb kerül benyújtásra a parlament elé, és akkor mára már ennek a hatása is mérhető lenne vagy akár számon kérhető is. Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszan lehetne ecsetelni, hogy az elmúlt három év mit hozo tt, de úgy véljük, a statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy szükség van arra, hogy a mezőgazdaságot e holtpontról kimozdító törvénycsomag megszülessen, de ezek a benyújtott tervezetek erre nem adnak választ. A mezőgazdaság legégetőbb problémája ma a piaci szabályozatlanság, a jövedelem- és a tőkehiány. E kérdésekre áttételesen lehet a földtörvénytervezettel részbeni válaszokat adni, ha a kormánynak lenne persze elfogadott birtokpolitikai koncepciója, de sajnos még ez sincs, még csak ezután fog m egszületni.
