Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KERÉNYI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
2327 (9.30) A kormány e földtörvénytervezettel új fogalomrendszert kíván bevezetni: a családi gazdaságot - megjegyezni kívánom, hogy ennek nem a földtörvényben lenne a helye, ez más szabályozást is igényel. E családi gazdaságoknak a termőföldtulajdo nát 300 hektárban határozza meg. Ez önmagában mutat egy nagyságrendet, amely közgazdaságilag, birtokpolitikai szempontból talán kívánatos, de akkor azt is meg kell fogalmazni és el kell dönteni, hogy ma és a jövőben Magyarországon hányan foglalkozzanak mez őgazdasági termeléssel, és mi legyen azokkal a mezőgazdasági termelőkkel, akiket e törvény nem preferál, és kiszorulnak majd a mezőgazdasági termelésből. Mert addig, míg a mezőgazdaságból nem képződik jövedelem, nem teremtődik forrás földvásárlásra sem, cs ak a spekulánsok fognak földet vásárolni, a tőke- és a hitelhiányos termelők többsége még az e törvény által biztosított elővásárlási jogával sem fog majd tudni élni. Megjegyzem: az is érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy az eddigi bérlő földtulajdonvásár lása is háttérbe szorul. A tervezet erősíti, hogy a földbérlet esetén a helyben lakót megelőzi a nemzeti földalap kht. Nem értjük azt a megkülönböztetést sem, hogy a földtulajdonos tíz évre adhatja maximum bérbe a földjét, miközben a nemzeti földalap kht. arra is felhatalmazást kap, hogy akár ötven évre is bérbe adhassa a területet, ami fölött majd a kht. rendelkezik, akár 2500 hektáros nagyságrendben is, talán még a külföldieket is beleértve. Ezért ezt a törvénytervezetet 12 képviselő ellenszavazatával nem tartottuk általános vitára alkalmasnak. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításánál is szembetűnő számunkra, hogy a kormány mindenáron új földtulajdonosokat akar. Nem hiszem, hogy a közös tulajdonban lévő föld kimérettetésének er őltetése bármelyik birtokpolitikai és közgazdasági koncepciónak megfelelne! Az 5. § 2. pontja úgy fogalmaz, hogy az ingatlannyilvántartásban osztatlan közös tulajdonként bejegyzett tulajdonosok 2002. március 1jéig nyújthatják be igényüket, és kötelezetts éget kell vállalniuk arra, hogy azt öt évig saját maguk művelik; még bérbe sem adhatják, sőt nem is értékesíthetik, azok a földtulajdonosok, akik nem is rendelkeznek a termeléshez szükséges eszközökkel, és talán - megkockáztatom - tapasztalatokkal sem. Az az érzésünk, hogy ezt a ma jól működő rendszert nem lenne szabad ilyen eszközökkel szétverni. Itt kell megjegyeznem, hogy valamennyi benyújtott törvényjavaslatot elsietettnek tartjuk a hatálybalépést illetően. Rendkívül rövidek az előterjesztésben szereplő határidők, és ezek nem fognak megfelelő, elegendő felkészülési időt nyújtani az érintettek számára; különösen kirívó ez a földkiadó bizottságoknál, ahol jogvesztő határidők szerepelnek: ha 60 napon belül nem fogja kérni a földjének a kimérését, elesik az ingyenes kimérési támogatástól; természetesen itt még szó sincs kimérésről, csak a sorrend megállapításáról - gondoljunk csak a mezei leltárra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mindezek alapján a gazdasági bizottság 10 ellenszav azattal nem tartotta ezt általános vitára alkalmasnak. (Taps az MSZPfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A költségvetési bizottságban megfogalmazódott véleményt Kerényi János képviselő úr ismerteti. Képviselő úr! DR . KERÉNYI JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság október 30án tárgyalta meg a három benyújtott törvényjavaslatot. Az ismer t okok miatt ellenzéki oldalról nem vettek részt a bizottsági ülésen, így érdemi vita nem alakult ki a
