Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója:
2325 Ez a jogszabály ilyen tekintetben nem felel meg ennek a követelménynek sem, mert számos példáját sorolták föl már képviselőtársa im, hogy milyen ellentmondások tapasztalhatók ebben a jogszabályban. Különösen fontos lenne ez egy olyan jogszabálynál, amely elsősorban költségvetési forrásokból, tehát az adófizetők pénzéből fog gazdálkodni. Ezért lenne fontos, hogy olyan szabályozás tör ténjen, ami átlátható nemcsak a parlament képviselők, hanem az állampolgárok számára is. (9.20) Különösen ellentmondásos az a szabályozás, amely a társaság vezető testületeinek a kinevezésére vonatkozik. Itt a miniszterelnöknek gyakorlatilag korlátlan hatá sköre keletkezik, kvázi kézi vezérléssel irányíthatja majdan azt a társaságot, amely nagyobb állami vagyonnal és tulajdonnal fog majd rendelkezni, mint az ÁPV Rt. a fénykorában. Tehát ehhez képest ez a szabályozás teljes mértékben elfogadhatatlan. A képvis előtársaim már utaltak arra, hogy nem ismert az a birtokpolitikai irányelv, amely alapján ennek a társaságnak működnie kellene, ezt már régesrég a parlamentnek el kellett volna fogadnia. Ez sem történt meg, tehát végül is nem értékelhető az, hogy hogyan f og működni. Felhívták már a képviselőtársaim a figyelmet arra is, hogy más jogszabályok milyen ellentmondásokat tartalmaznak, hogy például az a birtoknagyság, amelyhez hozzájuthatnak állampolgárok, elérheti a 2500 hektárt, és az az ötven év, amiben maximál ták a bérlet időtartamát, azt jelenti, hogy gyakorlatilag több generáción keresztül juthatnak teljesen ellenőrizetlenül, a kormányfő utasítására kvázi, egyes magánszemélyek jelentős földbirtokhoz. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az 1990 és 199 4 között felelőtlenül megalkotott és át nem gondolt jövedéki szabályozás milyen hihetetlen visszaélésekre adott aztán a későbbiekben lehetőséget. Minden esélye megvan most is annak, miután ez a szabályozás teljes mértékben pontatlan és visszaélésre lehetős éget ad, hogy ezzel a szabályozással is ugyanez fog történni. Mindezen okok vezettek aztán arra, hogy a bizottság kisebbségi képviselői nem tartották a javaslatot általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Kat alin) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Tisztelt Képviselőtársaim! Most ismételten megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, aki a termőföldről szóló törvényjavaslat, továbbá a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényjavaslat gaz dasági bizottsági álláspontját ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. IVANICS ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót ismét, elnök asszony. Tisztelt Ház! A másik két törvényjavaslatot is általános vitára javasolta a gazdasági bizottság. A term őföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/5263. számú törvényjavaslatot 14 igen szavazattal, 12 nem ellenében javasoljuk általános vitára. Nagyobb konszenzus volt a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosí tásánál, ahol 16 igen, 10 nem szavazattal támogatja a gazdasági bizottság az általános vitára való bocsátást. Talán elismerhetünk bizonyos indokoltságot, hogy ezen harmadik törvényjavaslatnál valóban nagyobb konszenzus alakult ki, hiszen az egész magyar ag rárium, az egész magyar mezőgazdaság előtt álló feladattömegből egy olyan éket sikerült létrehozni ezzel, amely mintegy megindítja azt a becsontosodott helyzetet, amely ma a magyar mezőgazdaságban kialakult a birtokszerkezetben. Ugyanis nagyon sok minden v áltozásnak a gátja volt az osztatlan közös földtulajdonnak a valamikori létrehozása, amely kényszerűségből jött létre, elsősorban a sok apró visszaigénylés révén, amelyet most, úgy érzem, nagyon gálánsan, nagyvonalúan rendez ez a törvényjavaslat. Hiszen az ismételt kimérést lehetővé teszi, és ugyanakkor felhívást is megfogalmaz - én ezt így fogalmazom, hogy talán
