Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója:
2323 A másik nagy hiányossága e törvénynek - csakúgy, mint az egész törvénycsomagnak - sajnos az, hogy nem ko nszenzuson nyugszik. Annak ellenére, hogy mind a miniszterelnök úr, mind a miniszter úr is több ízben hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot érintő alapvető kérdésekben kompromisszumra van szükség, arra kell törekedni az érintettekkel, az érdekképviseletekkel , a vállalkozásokkal, a termelőkkel és a pártokkal is, sajnos ez egyik esetben sem történt meg. Azt tapasztaljuk, hogy e törvény is abba az irányba hat, hogy a kormány mindenáron új tulajdonosokat akar kreálni, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi tulajdonosokat és földhasználókat háttérbe szorítja. (9.10) Azzal egyet lehet érteni, hogy a földbirtokkoncentráció fontos, mert csak így lehet a hitelfedezetnél is felhasználni a földet, hiszen a mezőgazdaság nemcsak jövedelemhiányos, hanem súlyos tőkehiánnyal is küzd . Ugyanakkor a másik hiányossága ennek a törvénynek, hogy a közös tulajdonban lévő föld kiparcellázásának átgondolatlan erőltetése szerintünk nem szolgál alapvető gazdasági érdeket. Sajnos, már most tapasztalható, hogy a különböző külföldi és belföldi érde keket szolgáló úgynevezett strómanok a települések foglalkoztatásában és fejlesztésében is részt vállaló társas- és nagyvállalkozások elől vonják ki a földet - nagy valószínűséggel spekulációs szándékkal. A ma már osztatlan tulajdonként bejegyzett földek e rőszakos felparcellázása sem támogatható, mivel az nem a tulajdonosok közös akaratán nyugszik. Nem tartjuk alkotmányos megoldásnak, hogy azok, akik 2002. április elsejéig kérik a parcellázást, állami pénzekből megvalósíthatják, míg a többieknek állniuk kel l a költségeket. Az sem erkölcsös, hogy a parcellázást a legjobb földrészeknél a kérelmezővel kell kezdeni, és öt évig kell használni, működtetni, míg a többiek nyilvánvaló hátrányba kerülnek ezáltal is. A kimérésnél a megközelítési szempontokat is figyele mbe kell venni, valamint azokét is, akik osztatlan tulajdonközösségben kívánják hasznosítani földjüket, hogy ők se kerüljenek hátrányba. A jó részek kimazsolázása egyébként azzal a veszéllyel is jár, hogy a többi területet nem biztos, hogy bérbe veszik a t ulajdonostól. Az is alkotmányosságba ütköző, hogy a törvénytervezet ügydöntő szerepet szán az államnak. A véleményükkel kisebbségben maradt képviselőtársaim szerint - akik között egyébként földtulajdonosok és gazdálkodók is vannak, tehát személyes tapaszta latuk is azt mondatja velük - a földkiadó bizottságokról szóló törvény, csakúgy, mint a másik két törvény, koncepciótlan, nem szolgálja a versenyképes, biztonságos gazdálkodást. Így általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP s oraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Most, tisztelt képviselőtársaim, a gazdasági bizottság felszólalásai következnek. Elsőként megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, a bizottság előadójának, aki a nemzeti fö ldalapról szóló törvényjavaslat vonatkozásában ismerteti először a bizottság álláspontját. Öné a szó, képviselő úr. IVANICS ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti földalapról szóló , T/5262. számú törvényjavaslat vitája során a gazdasági bizottság 14 igen szavazattal, 12 nem ellenében támogatta a javaslat általános vitára bocsátását. Egyöntetű vélemény volt ellenzék és kormánypárt részéről, hogy a szabályozás indokolt és szükséges. T ermészetesen megfogalmazódtak kritikák ezzel kapcsolatban, elsősorban a nemzeti földalappal összefüggésben. Az egyik oldalról, balról - az MSZP - az átláthatóságot kifogásolták, jobbról pedig a korlátozó intézkedések hiányát. Úgy érzem, hogy maga a törvény javaslat ezzel szemben egy nagyon
