Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2322 nagy része osztatlan közös tulajdonban maradt. A tulajdonosok élethelyzete viszont folyamatosan változik: van, aki 1993ban vagy '94ben nem volt abban a h elyzetben, hogy ezt a földterületét művelje, később viszont abba a helyzetbe került, de abban az időszakban már nehezebben tudott hozzájutni a földjéhez, mert a törvények más szabályozást írtak elő. Az lett ennek a következménye, hogy mintegy másfél millió hektár van még ma Magyarországon osztatlan közös tulajdonban, tehát érdemes volna olyan szabályozást bevezetni, amely évenként visszatérne, illetve az osztatlan közös tulajdon megszüntethetővé válna, mint ahogy ezt a törvénytervezet tartalmazza is. Azon i s érdemes elgondolkozni - ezt az emberek nagy része nem érti, és a bizottsági vitában is előkerült , hogy miért kell ezen földterületek kiméretésének költségeit a tulajdonosoknak vállalni, hiszen ők valamikor 1959ben, amikor ebbe az osztatlan közös tulaj donba bevitték a földjüket, nem mindig teljesen a saját akaratukból tették ezt meg. Lakossági fórumokon és egyéb fórumokon is előjön, hogy a kárpótlási földterületeket helyrajzi számmal ellátva adták vissza, míg a tagi részaránytulajdonoknál ez nem történt meg ebben a formában. Érdekes a földkiadó és földrendező bizottságoknál - mert óhatatlanul összehasonlításra kerülnek a kárpótlási és a tagi részarányú földek , hogy míg a tagi részarányú földek tulajdonát sosem veszítették el a tulajdonosok, tehát mindi g nyilván volt tartva a tulajdonuk, annak ellenére ehhez a földterülethez mégis nehezebb hozzájutni. A törvénynek az a célja, hogy ezt az ellentmondást valamilyen módon feloldja. A törvénytervezet bizottsági vitája során inkább szakmai kérdések merültek fö l, amiből arra következtetek, hogy valójában e törvény kapcsán jelentősebb politikai aggályok nem fogalmazódtak meg. De majd a kisebbségi vélemény előadója el fogja mondani, ha mégis vannak ilyenek. Úgy gondolom, hogy a több mint tízéves gyakorlati tapaszt alatok alapján, a módosításokat is figyelembe véve lehet olyan törvénymódosítást végigszavazni, amellyel ezt a problémát egyszer s mindenkorra meg lehet oldani Magyarországon. A törvénytervezetet végül is 2 tartózkodás mellett, 6 nem ellenében és 14 igen s zavazattal a mezőgazdasági bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyanebben a tárgykörben a kisebbségi véleményt Pásztohy András képvi selő úr ismerteti. Megadom a szót a képviselő úrnak. PÁSZTOHY ANDRÁS , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A parlament mezőgazdasági bizottságának kisebbség i véleménye az alábbiakban összegezhető. A földtörvénycsomaggal kapcsolatban is, de e törvénytervezet tárgyalásánál is kihangsúlyozták, hogy a törvények benyújtási sorrendje alapjaiban elhibázott. Először a kormányváltást követően az agrárgazdaság fejleszt éséről szóló törvénynek megfelelően a kormánynak a parlament elé kellett volna terjesztenie a középtávra szóló agrárstratégiai programját, melyet követhetett volna az ezzel összhangban lévő törvények benyújtása. Sajnos, mindez elmaradt, így nem kerülhetett sor az agrárágazat fejlesztését szolgáló több törvény megalkotására, így a korszerű agrártámogatási és piacszabályozási törvényekre, melyeket követhetett volna sorrendben a földbirtokrendezésről, a nemzeti földalapról, a termőföldről és a földkiadó bizott ságokról szóló törvények benyújtása. Mindezek hiányában elmaradt a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló források biztosítása is. Tehát az alapprobléma az képviselőtársaim szerint, hogy úgy a sorrendiséggel, mint az időbeliséggel is súlyos problémák vannak. S zerintünk nem a választás előtt hat hónappal kellett volna teljesen koncepciótlanul benyújtani e törvényt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így igaz!)
