Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2319 területeit kicseréljük, mondjuk, jól művelhető területekre, de kérdés akkor, hogy azokat az aprókat majd ki fogja művelni. Nem hiszem, hogy ez szakmailag végig van gondolva. Az államot megillető elővásárlási jog kérdése tekintetében megfogalmazódott a bizottságban, hogy alkalmatlan a főh ivatásszerűen mezőgazdaságból élők helyzetbe hozására. Sajnos, az eddigi földpiaci tendenciák is azt mutatták - akár a zsebszerződések, akár a spekuláns vásárlások tekintetében , hogy a hazai gazdák azért nem tudtak termőföldhöz jutni, mert a strómanok és mások lényegesen magasabb áron kötöttek üzleteket. Tehát erre az elővásárlási intézmények nem megfelelők. (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Befejezésképpen tehát úgy látjuk, hogy itt valóban az teljesül, amit a miniszter úr i s megfogalmazott, a kormány a földtulajdonviszonyokat állami eszközökkel át akarja alakítani (Az elnök ismét csenget.) , de úgy gondoljuk, hogy ez az eljárás, amely a törvényben le van fektetve, nem megfelelő erre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, aki a T/5263. számú előterjesztéshez kapcsolódóan ismerteti a bizottság állásfoglalását. Öné a szó, képviselő úr. TÓTH ANDRÁS , a mező gazdasági bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2001. október 29ei ülésén a többi előterjesztéssel együtt megtárgyalta a termőföldről szóló '94. évi L V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslathoz fűzött szóbeli kiegészítésében az előterjesztő képviselője kifejtette, hogy a törvényjavaslat célja a piac szabadságának tiszteletben tartása mellett elsősorban az élethivatásszerűen me zőgazdasági termeléssel foglalkozók földszükségletének kielégítése, a családi gazdaságok megerősítése, valamint a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés. A javaslat a termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszásának megakadályozására törekszik, és kedvezőbb lehetőségekhez kívánja juttatni a családi gazdaságokat. Maga a javaslat néhány fogalompontosítással kezdődik, többek között a tanya fogalma kerül pontosításra. A kormányprogramban meghatározott cél, a családi gazdaságok megerősítése érdekében definiálja a törvényjavaslat magának a családi gazdaságnak a fogalmát. A termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó korlátozások kijátszását célzó szerződések elleni fellépés érdekében a javaslat szűkíteni kívánja azt a kört, amely a termőföld tulaj donjogát megszerezheti, így kikerülnek a legelőbirtokosságok és az erdőbirtokossági társulások is. Módosul a haszonélvezeti jog szabályozása is, ezzel szintén a zsebszerződések elleni harcot igyekszik segíteni a törvényjavaslat. Szigorodik a földhasználati ellenőrzés, a földhasználati nyilvántartást teljes körűvé kívánja tenni a javaslat. A bejelentés elmulasztásához a korábbinál precízebb szankciók és érvénytelenségi jogkövetkezmények fűződnek. Részletesebb szabályozásra kerül az elővásárlási jog kérdése, ezzel a szabályozással is elsődlegesen a termőföld megművelésével foglalkozó személyek tulajdonszerzését igyekszik a törvényjavaslat elősegíteni. Egységesítési javaslat szerepel a törvényjavaslatban a föld haszonbérletére vonatkozóan - itt korábban differe nciált volt a magánszemélyek és a gazdasági társaságok, szövetkezetek haszonbérleti lehetősége, ez kerül egységesítésre , valamint érdemes megemlíteni, hogy bővül a földvédelmi járulék megfizetése alóli mentesség köre: a 400 négyzetméternél nem nagyobb te rületre vonatkozó, más célú hasznosítással, továbbá a saját célra történő lakásépítéssel és önkormányzati bérlakásépítéssel. Természetesen a törvényjavaslattal kapcsolatosan több észrevétel, kifogás is megfogalmazódott még kormánypárti képviselők részéről is, de ezek olyan jellegű kritikák voltak, amelyek nem
