Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. NÉMETH IMRE, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2318 Azok szerezzék meg a termőföld tulajdonát, akik azt meg is művelik - ez egy általános vélemény volt. Ezért van elsősorban az adásvétel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és másodsorban a haszonbérlet. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizot tság tagjai hosszas érvelés után végül is úgy döntöttek, hogy 14 igen, 10 nem és 1 tartózkodás mellett jó szívvel ajánlják a parlamentnek általános vitára ezt a törvényjavaslatot. (Bauer Tamás: Főleg a jó szívvel volt ebben jó!) Köszönöm szépen. (Taps a ko rmánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottságban ugyanezen tárgyban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Németh Imre képviselő úr ismerteti. Képviselő úr! DR. NÉMETH IMRE , a mezőgazdasági bizottság kisebbsé gi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Mint az előttem szóló képviselőtársam elmondta, a bizottságban meglehetősen szoros eredmény született, hiszen 14 igen mellett 10en nem tartották általános vitára alkalmasnak a nemzeti földalapról szóló törvény módosítását, és egy képviselőtársunk tartózkodott. El kell mondanom, hogy ez az elutasítás a bizottságban megfogalmazott véleményekben nemcsak a kormánnyal szemben álló ellenzé ki képviselők részéről fogalmazódott meg, hanem a kormányoldalról is komoly aggályok merültek fel a törvény célrendszerét, működési módját és azon céloknak a betartását illetően, amelyeket a miniszter úr expozéjában is hallhattunk. A kormány a nemzeti föld alap létrehozását állította földbirtokpolitikai csomagjának középpontjába. Ennek működéséhez van szükség a másik két törvény módosítására is. Úgy gondoljuk, hogy az egész birtokrendezési koncepció a földbirtokpolitikai alapelvek és a célrendszer meghatár ozására kellene hogy épüljön, ezt kellene törvényben rögzíteni, és az ennek megvalósítását szolgáló szervezet mint másodlagos tényező kellene hogy előkerüljön, ez a nemzeti földalap kht. Ez a megoldás tehát egy fordított megoldás. Ezt mutatja az is, hogy a nemzeti földalap vagyon rendeltetésének meghatározásánál a szakmai szempontok - gondolok itt például állattartó telepek takarmányellátására, ültetvényekhez szükséges terület használatára és tulajdonlására - teljesen elsikkadnak a javaslatban. A nemzeti fö ldalap szervezetével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel. A tulajdonosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyakorolja, ugyanakkor a szervezet vezetőjét, a felügyelőbizottság tagjait a miniszterelnök nevezi ki. Ez önmagában is kom oly ellentmondás lehetőségét rejti. De ki viseli a felelősséget? Hol marad a társadalmi kontroll? A legjelentősebb állami vagyontömeg kerül ehhez a kht.hez, úgy gondolom, hogy ezt kizárólag a kormány hatáskörébe adni irányítás és ellenőrzés vonatkozásában meglehetősen bizarr dolog, mert ilyen még az ÁPV Rt. történetében sem volt eddig. A nemzeti földalap kezelésébe kerülő földvagyon tekintetében is megoszlottak az álláspontok. (8.50) Tudvalevő, hogy a birtokrendezés egy átmeneti állami feladatnak tekinthet ő, ezért a vagyoni körbe, az ellenzéki képviselők véleménye szerint, csak azokat az állami tulajdonú földeket kell adni, amelyek a birtokrendezés céljából felhasználhatók. Úgy gondolom, amit a törvény ide rendel, az helytelen, hiszen kimaradnak az erdők, a természetvédelmi területek, de ezen kívül a volt állami gazdaságok által művelt területek egy jelentős része nem igényel rendezést. Meggyőződésem, hogy nem kell ide rendelni a kht. kezelésébe. A rendezés vonatkozásában itt úgyis korlátozott lehetőséget bi ztosít ez az állami földalap, hiszen megítélésem szerint a magyarországi települések 85 százalékában nincs ilyen földterület. Tehát tulajdonképpen a 15 százalékában tenné lehetővé, hogy a családi gazdaságok elaprózott, apró
